szinész, 1874-ben Völgyi vidéki társulatánál volt kardalnok, 1875-76-ban Szabó Antal társulatánál kedélyes apa- s komikus szerepeket játszott; jelenleg pedig egy vidéki szinésztársulat igazgatója.
Thoresen Magdolna norvég irónő cz. czikke a Budapesti Hirlapban (1883. 264. sz.) jelent meg, irt a Harmoniába (1884. Külföldi szépirodalmi szemle, A népszinmű elméletéről, Mikszáth és Rosegger), tárczát az Arad és Vidékébe (1888.). Első szinműve a Buzavirág volt, melyet 1884-ben adtak Budán; Az eleven ördög ford. víg operettejét (zenéje Konti Józseftől) előadták 1884. aug. 8. a budai szinkörben, A kondorosi szép csaplárné cz. szinművét 1889. júl. 14. adták elő a budai szinkörben, A szép Nadia szinművét 5 felv. pedig, mely a Slavianszky-féle orosz énekes társaság sikereinek hatása alatt készült, a budapesti városligeti szinkörben 1890. júl. 2. adták először, azután a zombori városi szinházban okt. 16. Fordított még olaszból is egy Erkölcsi halott cz. drámát s több német és franczia szinművet.
M. Szinészet Évkönyve 1874. 47. l.
M. Szinészet Országos Névtára 1876-ra. 26 l.
Egyetértés 1884. 219. 1890. 181. sz.
Függetlenség 1884. 223. sz.
Zombor és Vidéke 1890. 83. sz.