jogi doktor, ügyvéd és egyetemi magántanár, szül. 1850-ben Pesten, hol iskoláit 1872-ben végezte; ezután a franczia, angol, német, olasz és sapnyol nyelveket sajátította el, mire hosszabb tanulmányútra ment Olaszországba, Belgiumba, Svájczba, Franczia- és Németországba. Innen visszatérvén, azonnal a jogi szakirodalomra adta magát. Mindenütt talált munkásságának teret; forgott a törvényszéki termekben, oktatta az ifjuságot a tanszékről, munkálkodott a tudományos társulatokban, a szakirodalom terén és a napi sajtóban. A jogászgyűléseken kiváló szerepet vitt. A politikában a függetlenségi s negyvennyolczas pártnak volt a hive, de azért a kormány mindig szivesen fordult a szakképzett jogászhoz, így az ügyvédi rendtartásról szóló törvényjavaslat is az ő munkája. Sokáig kínozta az idegbaj; évekig lenyűgözte az erős lelkű férfiú gyenge testét, annyira, hogy utóbb járni sem tudott és midőn a baj fokozódott, a budapesti Schwarzer-féle gyógyító intézetbe vitték, hol 1888. május 20. meghalt 38 éves korában.
Első czikkei a Törvényszéki Csarnokban (Szokolay István szerkesztése alatt) és a M. Themisben (1874-80.) jelentek meg; jogtudományi czikkeket és értekezésekt irt még a M. Jogászgyűlés Évkönyveibe (1874-85.) és a M. Jogászgyűlés kiadványaiba (1882-84.); továbbá a P. Naplóba (1872. 1880-85.), Egyetértésbe (1880-85.), P Lloydba (1880-85.), Jogtudományi Közlönybe (1880-84. 1887.). Budapesti Hirlapba (1881. 25. sz.), Büntetőjog Tárába (1882.), Nemzetgazdasági Szemlébe (1882.) Ügyvédek Lapjába (1885-86.) és a Nemzetbe (1887.)
Munkái:
1. Az anyagi magyar magánjog codificatiója. I. A nemzeti eredet problémája. Bpest, 1877. (Különnyomat a M. Themisből. Ism. M. Nyelvőr 351 l.)
2. A kötelesrész. U. ott, 1879. (Különny. a Themisből.)
3. A jogtudományi oktatás reformjának kérdéséhez. U. ott, 1879. (Különny. a M. Themisből.
4. Igazságszolgáltatásunk reformja az államhatalmak megosztása szempontjából. U. ott, 1880. (M. Jogászegyleti Értekezések 1.)
5. Olasz ügyvédi rendtartás. Ford. U. ott, 1882. (Külföldi Törvények II.)
6. Magánjogi codificatiónk és régi jogunk. U. ott, 1884. (M. Jogászegyleti Értekezések 23.)
7. Választóimhoz. U. ott, 1884.
8. A találmányi szabadalmak reformja. U. ott, 1885. (M. Jogászgyűlés Évkönyvéből.)
9. A magyar polgári törvénykönyv tervezete és a modern jogtudomány. U. ott, 1885. (M. Jogászegyleti Értek. 9.)
10. Az ügyvédségről. U. ott, 1887.
11. Magánjogi codificatióm. U. ott, 1887.
12. A nemzetközi magánjog haladása. U. ott, 1888. (M. Jogászegyleti Értekezések XXXVII.)
M. Könyv-Szemle, Könyvészet 1880. XXVIII. l. 1884. XIII. l.
M. Könyvészet 1886.
1888: P. Napló 141. 142. Sz. Ország-Világ 22. sz. arczk. Vasárnapi Ujság 22. sz. Jogtudományi Közlöny 21. 22. sz. (Hol czikkeinek teljes jegyzéke van. Fővárosi Lapok 142. sz. Ügyvédek Lapja 21. sz.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II. és gyászjelentés.