orvos-doktor, főreáliskolai igazgató, szül. 1828. márcz. 15. Kecskeméten Pestmegyében, hol atyja D. László kisbirtokú gazda volt; a gymnasium első osztályát szülőföldén, az öt felsőbbet Budán végezte 1848-ban, midőn a szabadságharcz megkezdése miatt az ifjúságot április végével szétoszlatták; ekkor visszatért Kecskemétre és gyógyszerész-gyakornok lett; okt. 6-án felesküdött a 25. honvédzászlóalj közvitézének; részt vett Budavár ostromában, a kápolnai s még 30 kisebb-nagyobb csatában; 1849. okt. 4. tette le a fegyvert Komáromban mint kezelő őrmester és Geleitscheinnal ellátva tért vissza szülőföldére, hol atyját már eltemetve találta. 1850-51-ben újból megkezdette a tanulást Pesten, utóbb Bécsben végezte be az orvosi pályát, hol 1857-ben orvosi oklevelet nyert és haza tért szülőföldére. 1858-ban Kecskemét városa megválasztotta az akkor szervezett alreáliskolához a természettudományok tanárává. 1861-ben feloszlattatván a kecskeméti reáliskola, a helytartótanács által a beszterczebányai főgymnasiumhoz neveztetett ki rendes tanárnak. 1862-64-ben a pozsonyi főreáliskolánál, 1864-70-ben a budai főgymnasiumnál szolgált; időközben (1864. máj. 30.) a tanárképesítő vizsgálatot is letette. 1870-73-ban a kecskeméti állami főreáliskolát, melynek igazgatója lett, szervezte s létrehozta a tudományos felolvasásokat; kieszközölte a róm. kath. egyháztanácsnál, melynek még most is tagja, hogy a szegény tanulók számára olcsó tápintézetet alapított. 1883-ban igazgatói állásáról, czímének, illetményeinek és jellegének megtartása mellett, leköszönt és saját kérelmére ismét a budai II. ker. főgymnasiumhoz helyeztetett vissza, hol mint a történelem tanára működött; 1890 óta pedig az azzal kapcsolatban levő Ferencz-József nevelőintézet tanára.
Czikkei s értekezései a Tanáregylet Közlönyében (III. 1870.) és a Természettudományi Közlönyben jelentek meg (138. sz. A hódok mint helyviszonyi tényezők, 185. sz. Selyemtermelés a szabadban, 214. sz. A délamerikai fékolybolha); paedagogiai czikkei a Közoktatásban (1884. Reáliskoláink küzdelme és veresége, Egyleti élet, Érettségi vizsgálat, Nehány szó a készülőben levő reáliskolai tantervhez, A budavári kisdedóvoda s könyvismertetés.) Programmértekezései: Kecskemét sz. kir. város szellemi fejlődéséről s reáltanodájának történelmi vázlata; Nehány szó a természetrajz módszeres tanításáról (Kecskeméti főreáliskola Értesítője 1877. és 1881.) Komárommegyei Közlöny (1887. 9. sz. A komáromi kapitulatio. Karczolat az 1848-49. 25. honvéd-zászlóalj élményeiből.).
Munkái:
1. Elemi vegytan. Alreáliskolák és magántanulók használatára. Hinterberger-nyomán. Első vagy szervezetlen rész. Kecskemét, 1859. (E nemben első munka magyar nyelven.)
2. A természettan alapvonalai. Schubert Károly után átdolgozva s a Bopp-féle táblák magyarázatával ellátva. Pest, 1865. (2. kiadás. U. ott, 1871. 3. k. Bpest, 1874.)
3. A természettan elemei Crüger János után ford. Bpest, 1868. (2. kiadás. U. ott, 1875. 3. kiadás. U. ott, 1882.)
4. Elemi vegytan, kisérleti modorban. U. ott, 1871. 2. jav. kiadás. U. ott, 1872. 3. k. U. ott, 1877.
5. Pokorny-Dékány, Képes természetrajz hazai viszonyainkhoz alkalmazva. Állat-, növény- és ásványtan. Prága, 1873-75. (3 kötet. Részben négy, részben öt kiadást ért.)
6. Kecskemét város szellemi művelődésének fejlődése. Kecskemét, 1876.
7. A kecskeméti reáliskola története. U. ott, 1876-83.
8. Kecskemét sz. kir. város vidékének földrajza, elemi iskolák számára. Bpest, 1880. (2. jav. kiadás. U. ott, 1882. 3. k. U. ott.)
9. Állat- és növénytan. A reáliskolák II. osztálya számára. U. ott, 1887-88. Két kötet.
Szerkesztette a Kecskeméti Lapokat 1872. ápr. 27-től decz. 29. maga, és 1880. jan. 4-től 1881. decz. 25-ig Horváth Jánossal és Tassy Pállal; időközben is belmunkatársa volt a lapnak, melybe száznál több czikket irt a népnevelés, oktatás, egészségügy, általános közművelődés, kisdedóvók, árvaház, szegény gyermekek menhelye és más humanistikus intézmények érdekében.
Álnevei: Brutus, Monitir (Kecskeméti Lapokban) és Egy apa a népből (Közoktatásban.)
Szinnyei Könyvészete.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II. és önéletrajzi adatok.