ügyvéd, a Kisfaludy-társaság tagja, szül. 1820. jan. 6. Lippán Temesmegyében; atyja franczia emigrans volt, ki magyar leányt (Rácz Annát) vett nőül és hazánkban telepedett le. D. egészen magyar nevelést nyert; iskoláit Aradon kezdte, Szegeden folytatta s a jogot 1838-40-ben Nagyváradon végezte. 1842-ben jurátusnak jött Pestre s ekkor volt első feltünő szerepe; az ifjúság ugyanis Kossuthnak fáklyás menetet rendezett; a szónoklatra történt pályázat jeligés levélkéjének felbontásakor, neki jutott a kitüntetés az ünnepelt férfiút üdvözölhetni. 1843-ban tett ügyvédi censurát és a pozsonyi országgyűlésen, mint királyi táblai jegyző, az ifjúság körében vezérszerepet játszott, melyre irói hivatása, tevékenysége, eleven kedélye s bátor jelleme által hivatva volt; sokszor volt az ifjúságnak szónoka s nem egy politikai demonstrácziót vezérelt. 1848-49-ben a szabadságharczot végig szolgálta s a 16. huszárezredben (Károlyi huszárok) 1848. nov. 29. főhadnagy, 1849. jan. 16. százados lett. Káta és Tura közt az oroszok ellen küzdött heves csatában több sebet kapott. (Édes anyját, ki 1849-ben halt el és kinek három fia vett részt a magyar szabadságharczban, Arad várának parancsnoka katonai díszszel temettette el.) A csatában kapott sebei miatt a nagyváradi fürdőre kellett mennie; itt jutott el hozzá a fegyverletétel hire; ezután bujdosott a békési pusztákon; innét 1849. decz. a végvidékre menekült, honnét az amnestia hirére Pestre jött; azonban Aradra internáltatott, hol több ideig tartózkodott. Végre a fővárosba költözött véglegesen. Utazott Németországban, Belgiumban, Francziaországban és Angolországban. 1857-ben megnősült, neje Koller Amália. 1867-ben a Kisfaludy-társaság megválasztotta tagjává. 1870. okt. 22. Pestmegye Vácz kerületének lett országgyűlési képviselője. Császár Ferencz halála után (1858) megvette annak papvölgyi házát és szőlejét Váczon, hova gyakran kirándult Pestről. Különben a 40-es évek óta állandóan Budapesten tartózkodik, hol családjának és az irodalomnak él; tagja volt 1846-ban az úgynevezett tizek szövetségének.
Irodalommal 1841-ben kezdett foglalkozni s leginkább beszélyeket, utirajzokat és irodalmi czikkeket irt a következő lapokba, folyóiratokba s évkönyvekbe: Athenaeum, Regélő s Honderű (1843-45. 1847.), Országgyűlési Almanach (1843.), P. Diavatlap (1844-46.), Életképek (1846-47. Úti képek, Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. 1848.), Márczius Tizenötödike (1848-49.), Budap. Viszhang (1852-53.), Hölgyfutár (1852-53. 1856-59.), Divatcsarnok (1853-56.), Szépirodalmi Lapok (1853.), Délibáb (1853-57.), Müller Gyula Nagy Naptára (1854. Megitta, vígj. 1 felv. 1855-56.), Szikszói Enyhlapok (1853.), M. Nép Könyvtára (1854.), Délibáb Képes Naptár (1857.), M. Posta (1857.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Napkelet (1858. 1860.), Nefelejts (1859.), Nővilág (1859.), Emich G. Nagy Naptára (1860.), P. Napló (1861. Türr István életrajzához, 1883. Jósika Miklósról), Koszorú (1863.), Családi Kör (1863.), Hazánk és a Külföld (1865. Visszapillantás Meránban), Fővárosi Lapok (1866-1889.), Kisfaludy-Társaság Évlapjai (V. Emlékbeszéd egy elitélt fölött, Kuthy Lajosról. Székfoglaló 1869. szept. 29.). Magyarország és a Nagyvilág (1878. 1883. Visszaemlékezések), Koszorú (VII. 1882.), Ország Világ (1883. 1885.), M. Salon (1885.), Vasárnapi Ujság (1886. Visszaemlékezések), Bud. Szemle (XLVI. 1886. LXI. 1890.), Budapesti Hirlap (1887. 28. 58. 167. 250. sz. 1848-49. emlékeiből 1888. 66. sz., Honvédség a rémuralom után), M. Salon (1887. Bolond idők).
Munkái:
1. Iparlovag, vígj. 3. felv. Pozsony, 1844. (Először a nemzeti szinházban 1844. febr. 12.)
2. Eljegyzés álarcz alatt. Társalgási vígj. 3. felv. Pest, 1845. (Először a n. szinházban 1845. ápr. 14.)
3. Félreismert lángész, vígj. 3 felv. U. ott, 1846. (Először a n. szinh. 1846. febr. 16.)
4. Kedélyrajzok. U. ott, 1847. (Novellák.)
5. Két év egy ügyvéd életéből. Regény. U. ott, 1853. Két kötet. (Ism. Divatcsarnok 1853. P. Napló 939. sz.)
6. Degré Alajos Novellái. U. ott, 1854. 356. sz.)
7. Kalandornő. Regény. U. ott, 1854. Két kötet. (Ism. Divatcsarnok.)
8. Salvator Rosa. Történeti regény. U. ott, 1855. Három kötet. (Ism. P. Napló I. 16. sz.)
9. A sors keze. Regény. Kiadja Friebeisz István. U. ott, 1856. Két kötet.
10. Novellák. U. ott, 1857.
11. Az ördög emlékiratai. U. ott, 1860. Két kötet. (Ism. Divatcsarnok.)
12. A száműzött leánya. Regény. U. ott 1865.
13. A kék vér. Regény. U. ott, 1870. (Ism. P. Napló 2. sz.)
14. A nap hőse. Regény. U. ott, 1870. Két kötet.
15. Itthon. Regény. Bpest. 1877. Két kötet. (Ism. Főv. Lapok 1878. 31. Egyetértés 65. Petőfi-Társ. Lapja 1877. II. 15. sz.)
16. Az elzárt gyámleány. Víg elbezsélés. U. ott, 1878.
17. Bőkezű uzsorás. U. ott, 1882. Két kötet. (Magyar Salon Könyvtára. Ism. Főv. Lapok 4. sz.)
18. Visszaemlékezéseim. U. ott, 1883-84. Két kötet. (Ism. P. Napló 1882. 325. 2883. 160. sz. Budap. Hirlap 1882. 7. 1883. 48. 330. sz. M. és Nagyvilág 7. 1883. 48. Nemzeti Ujság 74. Egyetértés 160. sz.)
19. Igy van jól! Víg regény. U. ott, 1887.
Többi szindarabjai előadási sorrend szerint a nemzeti szinházban: Férj és jegyes, vígj. 3 felv. (1846. jún. 5.), Segítsünk egymásnak, vígj. 1 felv. (1848?), Bál előtt, alatt, után, vígj. 1 felv. (1851. nov. 22.), Az anya szöktet, vígj. 1 felv. (1853. okt. 31. Megjelent a Szikszói Enyhlapokban), Salvator Rosa, melodráma (1855. decz. 29.), Rendkivüli előadás, vígj. 1 felv. (1856. aug. 21.), Két hatalom, vígj. 1 felv. (1858. ápr. 7.), Kalandornő, dráma 5 felv. (1860. márcz. 26.), Divatos beteg, vígj. 3 felv. (1864. jan. 29.)
Szerkesztette a Délibáb képes naptárt 1857-re Pesten Friebeisz Istvánnal együtt és az Ország-Világot 1883. decz. 8-tól 1885. szept. 26-ig. (Ebben jelent meg a Törik-szakad cz. regénye 1884. és ifj. Ráday Gedeon, id. Lendvay Márton és Jámbor Pál élet- és jellemrajza 1885.)
Arczképe Barabás által kőre rajzolva, Reiffenstein által nyomtatva Bécsben jelent meg 1854-ben és a Divatcsarnokhoz mellékeltetett, azután szintén Barabás rajza és Reiffenstein nyomásában az Arczkép-Albumban jelent meg 1856-ban mint a Hölgyfutár műmelléklete.
Magyarkák, Lipcse, 1845.
Irodalmi Őr I. 1846. 152. l.
Közlöny 1848. 173. sz. 1849. 13. sz.
Arczkép-Album II. 1856. arczk.
Ferenczy és Danielik, Magyar Irók I.
Jelenkor. Encyclopaedia. Pest, 1858. 27. l.
Családi Kör 1865. 27. sz. arczk.
Vutkovich, Magyar irók Albuma.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. III. 33. l. VII. 1871-72. 249. l. (Jókai.)
Igazmondó 1871. 3. sz. arczk.
Petrik Könyvészete és Bibliographiája.
Lauka, Multról a Jelennek 93. l.
Karcsú, Vácz Története IX. 303. l.
M. Könyvészet 1887.
Beőthy Zsolt, M. Nemzeti Irod. Tört. II. és önéletrajzi adatok.