földbirtokos, előbbinek testvéröcscse, szül. 1847. decz. 10. Budapesten; két éves korában elvesztvén édes atyját, anyjával Párisba menekült a család régi barátai (Michelet, Dumesnil, Quinet, Leon Cogniet festő s más kiváló emberek) körébe. Nővérével együtt végezte tanulmányait Irányi Dániel és több franczia tanár vezetése alatt; 14 éves korában ment nyilvános lyceumba, hol a két utolsó évet végezte s letette a baccalaureatust az irodalmi, két év mulva pedig a tudományos szakból is, mely akkor ketté volt választva. Később agrégé (jogi doktor) lett; a doctoratust 1870-ben Budapesten is letette.
Főkép költeményeket irt, magyarokat és francziákat felváltva, de melyek közűl csak kevés jelent meg a lapokban. Utirajzokat és ethnographiai czikkeket irt a Vasárnapi Ujságba (1873. 1876. 1880. 1882. 1884.) és a Földrajzi Közleményekbe (1875.). 1880 óta állandó munkatársa a párisi Revue de Geographie-nek, melynek majd minden füzetébe ir Magyarországról; még a Revue Historique-nek is munkatársa, mely folyóirat számára jelenleg Wesselényi Miklósról ir értekezést.
Munkái:
1. Kővárvidéke 1874-ben. Bpest, 1875. (A Földrajzi Közleményekből.)
2. Két hét a Székelyföldön. U. ott, 1880 (Népszerű Term. Előadások Gyűjteménye IV. 27. füzet.)
3. Franklin élete. Megnet után ford. U. ott, 1880.
4. Étude sur les hautes plaines de Transylvaniae. Paris, 1882. (Ism. Bud. Szemle XXXIV. Különnyomat a Revue de Géographie-ből; ugyanebből jelentek meg: Szegszárd et ses Environs, Sur les Nationalités de la Hongrie, Le défilé du Bas Danube.)
4. Velencze 12 képben. U. ott, 1891.
Nővére De Gerando Antonina szives közlése.