földbirtokos, a m. tud. akadémia levelező tagja, szül. 1819. ápril 4. Lyonban Francziaországban; anyja római nő volt a Barberi grófi családból; négy éves korában veszítette el édes atyját De Gerando Antalt és nagybátyjának, b. Mari-Joseph de Gerando hires bölcselő- s paedagogus irónak házánál nevelkedett. Épen tanulmányait végezte s utolsó vizsgáit tette le, midőn Brunswick Teréz grófnő Párisba ment unokahugával Teleki Emma grófnővel és felkereste a nagy franczia paedagogust. A míg az öregek a nevelésről értekeztek, az ifjak irodalomról, művészetről, hazáról, haladásról beszélgettek, egymást megszerették és szüleik ellenkezését legyőzve egymáséi lettek. De Gerando Á. ekkor 21 éves volt. A magyar hazát lelkesedéssel megszerette; Magyarországra jövén, közelebb akarta hozni a két népet. Ezért utazott hazánkban és közölte tanulmányai eredményét Francziaországban; sok ismeretterjesztő s politikai czikket irt főkép a Nationalba. Midőn 1848-ban Lajos Fülöpöt elűzték, barátai Francziaországba hívták vissza, de miután Magyarországon is kiütött a szabadságharcz, visszatért közénk és részt vett a győri csatában, melyben a magyar zászlót meg is mentette. De gyenge testalkatú lévén, megbetegedett és Drezdában halt meg 1849. decz. 8. A m. tudom. akadémia 1846. decz. 18. választotta meg levelező tagjai közé s Lukács Móricz tartott fölötte emlékbeszédet az akadémiában 1860. máj. 7.
Munkái:
1. Essai historique sur ľorigine des Hongrois. Páris, 1844. (Magyar és német fordítása megvan kéziratban a budapesti egyetemi könygtárban.)
2. La Transylvanie et ses habitants. U. ott, 1845. Két kötet. (Németűl Julius B. Seybt fordításában jelent meg Lipcsében 1845-ben.)
3. ĽEsprit public en Hongrie depuis la revolution Francaise. Páris, 1848. (Szinezett térképpel. Magyar fordítása: Politikai korszellem Magyarhonban a franczia forradalom óta. Első rész. A szabadsági eszmék története 1790-től 1847-ig. Pest, 1848. Németűl is megjelent Lipcsében 1848-ben.)
Még egy nagy munkát kezdett meg: La Hongrie cz., de ebből csak két czikk jelent meg a National-ban. Kézirata elveszett.
M. Tud. Akadémiai Almanach 1863. 265. l.
M. Tud. Akadémia Értesítője Philos. T. T. Közl. I. 1860. 343. l. (Lukács Móricz emlékbeszéde.)
Petrik Bibliographiája és leánya De Gerando Antonina szives közlése.