bölcselet és orvosdoktor, Decsi Borbély István fia, szül. vagy kereszteltetett 1742. jan. 2. Rimaszombatban Gömörmegyében (az ottani ref. anyakönyv szerint, mások 1745. aug. 19., sőt 1748-ra is teszik szül. idejét); Pozsonyban és Sárospatakon tanult. (Kazinczy irja róla, hogy Sárospatakon németűl tudó gyermek nem volt D. S.-ig, ki oda Pozsonyból jött. Pályám Emlék. N. Könyvtár III. 16.) Azután külföldi egyetemekre (Németországba és Hollandiába) ment és ott nyerte doktori oklevelét. Visszatérve Bécset választotta állandó lakhelyéűl, hol egyike volt azon magyaroknak, kik II. József boldogtalan korszaka után a nemzeti ébredés hajnalán buzgón fáradoztak a nemzeti irodalom fejlesztésén s a magyar nyelv terjesztésén; különösen sokat hatott erre az általa alapított és 27 évig szerkesztett bécsi Magyar Kurir. Meghalt 1816. jan. 25. Bécsben. A frankfurti kir. tudós társaságnak tagja volt.
A Magyar Kurirban többek közt megjelentek tőle: Egy hatodik világrész historiája (1815. I. 5-8. Mellékl.), Mandich Antal diakovári püspök életrajza (1815. I. 15.); M. Kurirnak Füredre való utazásának leirása (1796. II. 29. 45. 59. sz.).
Munkái:
1. Dissertatio inauguralis historico physica de successivo telluris incremento. Traj. ad Vidr., 1776.
2. 'Ιατρος ϕιλοσοϕος ισοεος, hoc est: medicus philosophus deo aequalis, effatum Hippocraticum commentatione academica illustratum. U. ott, 1777.
3. Osmanografia, az az: A török birodalom természeti, erkölcsi, egyházi, polgári s hadi állapottyának, és a magyar királyok ellen viselt nevezetesebb hadakozásainak summás leirása. Bécs, 1788-89. Három rész, két térképpel.
4. Pannoniai Féniksz, avagy hamvából feltámadott magyar nyelv. U. ott, 1790.
5. A magyar szent koronának és az ahoz tartozó tárgyaknak historiája. U. ott, 1792. arczk. és 36 színes rézmetszettel.
6. Magyar Almanak 1794. 1795. és 1796. esztendőre D. D. S. által. U. ott, 1793-95. Három kötet. (Historiai s statisztikai évkönyv.)
7. Házi kereszt. U. ott, 1793.
8. A mezei gazdaságot tárgyazó jegyzések. U. ott, 1800-1801. (Pánczél Dániellel együtt.)
9. Egyiptom historiája. U. ott, 1811.
Szerkesztette a Magyar Kurirt 1793-tól maga, azután Pánczél Dániellel együtt haláláig és annak melléklapját a Magyar Musát (1793.) Bécsben.
Eredeti levele Tóth Ferenczhez 1807. ápr. 22. (a m. n. múzeumban.)
M. Hirmondó 1792. I. 407. II. 308. l.
Magyar Kurir 1816. 8. sz. (Pánczél Dániel.)
Hazai s Külf. Tudósítások 1816. 10. sz.
Gemeinnützige Blätter 1816. 9. sz.
Katona, Historia Critica XLI. 574. l.
M. Tud. Társ. Évkönyve I. 31.
Danielik, M. Irók II. 59.
Unterhaltungsblatt 1816. 15. sz.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 309. (Vass József.)
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő I. 1876. VI. IX. XVIII. XIX.
Ballagi Géza, Politikai Irodalom 569.
Petrik Bibliographiája.
Beőthy Zsolt, Magyar Szépprózai Elbeszélés II.
Kazinczy Levelezése II.
Fővárosi Lapok 1892. 40. sz.