Decsi (Czimor) János (baranyai),
ev. ref. főiskolai igazgató, a XVI. század egyik legtudósabb irója, szül. Decsen Tolnamegyében; első oktatását az akkor virágzó s jeles könyvtárral biró tolnai ref. iskolában nyerte, Herczeg-Szöllősi Gáspár és Tolnai Bálint vezetése alatt; innét került a debreczeni, majd a kolozsvári iskolába, melynek vezetői őt ajánlották 1587-ben Bánffi Farkas fejedelmi tanácsosnak, a külföldi egyetemre küldendő Ferencz nevű fia mellé utitársúl. Az ifjak máj. 18. indultak el Bonczidáról, Moldván, Havasalföldön át Varsóba s végre Poroszországon, Pomeranián és Brandenburgon át, júl. 22. Vittenbergába ékeztek; itt Albert Salamon tanár és orvosdoktornál laktak Dudith Andrással együtt. Távozásuk alkalmával (1589.) nehány tanulótársához bucsúverset irt. Külföldi tartózkodása alatt a szigeti s pécsi bégek harczai s rablásai következtében nem csak maga pusztult ki atyai javaiból, hanem az övéi is kiszorultak lakhelyeikből és erdélyben Báthori Zsigmond fejedelemnél kerestek és találtak menedéket. 1592 végén Kolozsvárt telepedett le. 1593-ban a székely-(maros-) vásárhelyi iskolánál alkalmazták; itteni tartózkodását és működését bőven irja le Hunyady Ferencz udvari orvoshoz 1596. aug. 16. intézett levelében és egy 1597. aug. 26. szolgálati szerződés (melyeket Koncz J. egész terjedelmökben közöl); ezekből tudjuk azt is, hogy édes anyja Által Erzsébet, mostoha atyja Decsi Borbély Péter és mostoha testvére Decsi Dániel volt; továbbá, hogy 1600-ban nősült és 1601-ben meghalt; a vásárhelyi iskolaigazgatásért majd semmi fizetést sem kapott és végre is a város néhány évi szolgálatáért Decsit egy régi iskolaházzal elégítette ki azon helyen, hol ma a kollégium fekszik.
Munkái:
1. Hodoeporicon Itineris Transylvanici, Moldavici, Russici, Cassubii, Masovici, Prussici, Borussici, Pomerani, Marchici et Saxonici, exantlati 1587... Witebergae, 1587. (Ism. M. zsidó Szemle 1892.)
2. Syntagma Institvtionvm Jvris Imperialis ac Vngarici, qvatvor perspicvis qvaestionvm ac responsionvm libris comprehensvm. Claudiopoli, 1593. (Száz példány volt a kiadótól tiszteltdíja.)
3. Synopsis philosophiae in privatum memoriae subsidium, thesibus et velut aphorismis quibusdam comprehensa et ad disputandum proposita in Academia Argentinensi... Witebergae, 1595.
4. Az Caius Crispus Salvstivsnask ket Historiaia... Cibinii, 1595. (Ism. Erdélyi Muzeum III. 1815. Kazinczy.)
5. Adagiorvm Graeco Latino Vngaricorvm Chiliades quinque,... Barthphae, 1598. (Ism. Vasárnapi Ujság 1869. 39. sz. Bud. Közlöny 1870. 9. sz. Eötvös Lajos.)
6. Joannes Decius Barovius Joanni Telegdio S. P. D. Ex foro Siculorum, die 5. Martii 1598. (Levél Telegdihez a Hunn-Scytha irásról, mely legelőször Telegdinek, Rudimenta priscae Hunnorum linguae, brevibus quaestionibus et responsionibus comprehensa. Lugduni Batav. 1598. cz. könyvének elején és Bod, M. Athenasának is az elején 1766. jelent meg.)
7. Bucsúversek a vittenbergai egyetemről hazatérő magyar ifjakhoz: Tankó Miklóshoz (1588., görög vers 16 sor), Tolnai S. Jánoshoz (1588., latin 40 sor), Ujfalvi Pécsi Zsigmondhoz (1589., 28 sor), Eszlári F. Demeterhez (1589., 32 sor), megvannak a marosvásár helyi ev. ref. főiskola könyvtárában.
8. Joannis Decii Barovii Commentariorum De rebus Vngaricis (Dec. X. D. XI. Liber 1. 2.) Pest, 1865. (Monumenta Hungarica II. oszt. XVII. kötet. Közli Toldy Ferencz a szerző életrajzával. Baranyai Decsi János Magyar historiája 1592-98. cz. latinul irt magyar történetéből fenmaradt rész. Ism. Budap. Szemle. Uj F. IX. X. 1867-68. Garády. Budapesti Közlöny 1867. 158. sz. Szilágyi S.)
Levele Hunyadi Ferenczhez, M.-Vásárhely, 1596. aug. 16. (Tört. Tár 1881. 473. l.)
Nevét Joh. C. Decius Baroviusnak irta; családi neve Czimor volt, ezt Csimornak és Tzimornak, vezeték neve származása helységéről Deczi, Detsi, később Décsi s Décsynek irták, a baranyai előnevét szintén különbözően irta, Baronyainak, Baroviusnak és többször Baroniusnak.
Arczképét egykorú fametszet után közli Toldy a Historiája XII. lapján (Monum II. oszt. XVII. kötet).
Rotarides, Historiae Hung. Lit. Lineamenta Altona, 1745. 35. 43. 44. l.
Weszprémi, Succincta Med. Biographia I. 191-193. IV. 466. l.
Bod, M. Athenas 68.
Horányi, Memoria I. 486.
Lampe, Historia Eccl. Ref. in Hung. et Trans. 677.
Siebenb. Quartalschrift VI. 1798. 233-39. l. (Seivert.)
Bartholomaeides, Memoriae Ung. 85. l.
Toldy, Ujkori Nemz. Irod. Tört. 45. 55. 56. 49. 60. 62. l. és Munkái I.
Budapesti Szemle III. 1858. 182.
Egyet. M. Encyclopaedia VII. 309. (Vass József.)
Figyelő V. 1878. VI. 1879.
Ábel, Die class. Philologie in Ungarn 10.
Történelmi Tár 1881. 1882. (Koncz J.)
Koncz József, A Marosvásárhelyi ev. ref. Régi Iskola Ismertetése, Marosvásárhely, 1884. 15.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. 139. 143. II. 65. 76.
Irodalomtörténeti Közleméynek 1891.