volt vasúti hivatalnok, szül. 1853. decz. 10. Somosdon Maros-Tordamegyében; középiskoláit a marosvásárhelyi ev. ref. főiskolában végezte 1874-ben; azután 1877-ig a budapesti műegyetem hallgatója volt és a marosszéki iskolaalapból 300 frt ösztöndíjat élvezett. 1877-78-ban egy éves önkéntességi kötelezettségének felelt meg. Mérnöki tanulmányait anyagi okok miatt folytatni nem volt képes és mint nevelő tartotta fenn magát 1882-ig Budapesten; ekkor az osztrák-magyar államvasút szolgálatába lépett, hol mint hivatalnok 1885-ig működött, midőn onnét kilépett, haza ment az erdélyi részekbe s szülői közelében (Berethalmon) az erdélyrészi birtokrendezés terén igyekezik technikai tanulmányait értékesíteni.
Hirlapi czikkei s fordításai megjelentek az Erdélyben (1871.), Székely Hirlapban (1871-72. 1892.) és a Kolozsvárban (1888. 77. 110. sz. A birtokrendezés köréből.)
Munkái:
1. Az erdélyrészi birtokrendezésről. Tanulmány. Erzsébetváros, 1890.
2. Megjegyzések az erdélyrészi birtokrendezési eljárásról szóló 1892. évi törvényjavaslathoz. Bpest, 1892.
Neje Végh Irma, ki 1860. jan. 11. született és kivel 1885. máj. 16. kelt házasságra, szintén irt két czikket: A gyermekápolás köréből és Megjegyzések a bábaügyhöz (Egészség 1889. és 1892.). A kisbenedeki gyülekezések cz. kéziratban levő munkát együtt irta férjével, mely Székely Estván, felesége és a nép között folyó, vitázó beszélgetéseket tartalmaz, a közegészségügy, gyermeknevelés és a falusi ember életviszonyai köréből.
M. Könyvészet 1890. és önéletrajzi adatok.