jogi doktor és országgyűlési képviselő, szül. 1842. márcz. 18. Baánban Baranyamegyében, hol atyja uradalmi orvos volt; középiskoláit Mohácson, Pécsett, Kalocsán és Eszéken végezte; a bécsi egyetemen jogot hallgatott és 1865-ben Gráczban jogi doktorrá avatták. Ezután Pestre jött és a királyi táblánál mint joggyakornok nyert alkalmazást, de a szakirodalomban kifejtett kiméletlen birálatai miatt az akkori királyi személynök kellemesi Melczer István csakhamar elbocsátotta. Az alkotmányos kormány alakulásakor igazságügyminiszteri titkár lett. Wünsch vezetéknevét 1867. november 14. belügyminiszteri rendelettel változtatta Dárdaira. Titkári hivataláról Horváth Boldizsár visszaléptekor (1871) lemondott és csupán a szakirodalomnak élt. 1875-ben a nemzetközi statisztikai congresszus egyik jegyzője volt és megirta a congresszus számára az igazságügyi statisztikát. 1878-ban Mohács kerület megválasztotta képviselőjévé az országgyűlésre, hol a szabadelvű párthoz csatlakozott s főleg az igazságügyi bizottságban fejtett ki tevékenységet. 1881-91-ig a nagyenyedi kerületet képviselte. A házban számos törvényjavaslatnak előadója gyanánt szerepelt; a közigazgatási s pénzügyi bizottságoknak is tagja volt.
Czikkeket irt a Neueste Nachrichtenbe, bécsi Debatteba, Ellenőrbe, Honba, Nemzetbe, Kelet Népébe sat.
Munkái:
1. Jogtudomány és törvényhozás. Pest, 1865. (E röpiratban pendítette meg a magyar jogászgyűlés eszméjét. Névtelenűl.)
2. Mely börtönrendszer honosíttassék meg hazánkban? U. ott, 1868.
3. Kézikönyv a birósági végrehajtók számára. Bpest, 1872.
4. Irománypéldák a polgári törvénykezési rendtartáshoz. U. ott. 1872.
5. A sajtóügyi törvényhozás kérdése. U. ott, 1873.
6. Kézikönyv a kir. közjegyzők számára. U. ott, 1875. Két kötet. (Zlinszky Imrével együtt.)
7. Birálatok a magyar büntető törvénykönyv tervezetéről. U. ott, 1876. (Kőrösi Sándor és Schnierer Aladár jogtanárokkal együtt.)
8. Magyar magánjog mai érvényében. U. ott, 1888. (Zlinszky I.-vel, azóta 4 újabb kiadásban.)
9. Tartalommutató a Jogtudományi Közlöny huszonöt évfolyamához. 1865-1890. U. ott, 1891.
10. Felső biróságok gyakorlata. U. ott, 1881.
Kiadta a Döntvénytár, a m. kir. curia semmitőszéki és legfőbb itélőszéki oszt. elvi jelentőségű határozatai cz. gyűjteményt 1870 óta 57 kötetben (Gallu József, Szeniczey Gusztáv és Zlinszky I.-vel együtt Budapesten. A Közigazgatási döntvénytárt (U. ott, 1877-79. Öt kötet); az Igazságügyi törvéyntárt (U. ott, 1888. azóta 3 kiad. 4. köt.); Hitel-, kereskedelmi- és iparügyi-törvénytárt (U. ott, 1890.)
Megindította és szerkesztette 1865-ben a Magyar Jogtudományi Hetilapot, melyet 1867. júl. 14. a Jogtudományi Közlönnyel egyesített és 1868. márcz. 29-ig Ökrös Bálinttal együtt szerkesztette még a Közigazgatási Lapokat 1867. jan. 4-tól 1879. jún. 25-ig és a Község Lapjának kiadó-tulajdonosa volt 1875. jan. 1-től 1877. jan. 14-ig. Bpesten
Fiatalabb korában költészettel is foglalkozott és még deák korában családi nevén (Wünsch) egy német színdarabot irt, mely az eszéki színpadon elő is adatott.
Arczképe kőnyombatban Marastoni rajza után a Hajnalban.
Bud. Közlöny 1867. 208. sz.
Hajnal, Sarkady Istvántól. Arczk.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1876-90.
Figyelő VI. 1879.
Sturm, Uj Országgy. Almanach 193.
Vasárn. Ujság 1891. 29. sz. arczk. és önéletr. adatok.