nyug. tanítóképző tanár, szül. 1839. szept. 9. Csonoplán Bácsmegyében; az elemi iskolák bevégzése után négy évig szülőhelyén és Pacséron mint tanítógyakornok a tanítói páylára készült, mialatt az ének- és zenében is gyakorolta magát; azután a zombori reáliskolát és a kalocsai tanítóképzőt látogatta, mely utóbbi helyen 1859-ben az elemi főiskolákhoz tanítóvá képesíttetett és ugyanott szept. 1. az elemi mintafőiskolánál altanító lett; azután rendes tanítónak és a tanítóképzőhez segéd-, rövid idő mulva helyettes képzőtanárnak neveztetett ki, hol 1869. nov. 11-ig működött. Ekkor a sárospataki állami tanítóképző-intézethez rendes tanárnak mozdíttatott elő s 1872-ben a pozsonyi tanítóképzőhez helyeztetett át. 1890 végével saját kérelmére nyugdíjaztatott, midőn a két évig viselt pozsonyjárási tanköri elnökésgről is lemondott; azóta is Pozsonyban él.
A főegyházmegyei hatóság által évenként kitűzött paedagogiai tételeket megoldotta, miért is a cs. és kir. helytartótanácstól 1860. ápr. 30. leiratában és a főegyházmegyei hatóságtól is megdicsértetett. A vallás- és közoktatási miniszterium 1869. júl 13. Németországba küldötte a külföldi népoktatási intézetek, különösen a waimáriak tanulmányozására; ugyanily czélból volt saját költségén 1873-ban Németországban (Drezdában és Berlinben); mindkét ízben az általa látogatott intézetekben próbatanításokat is tartott.
Paedagogiai czikkei: Beschreibung des Zustandes der Kalocsaer Haupt-Elementar Musterschule (Volksschullehrerblatt II. 1869.) Mikor kell és hogyan lehet a tanítónak a milyenség-tulajdonság és melléknév fogalmát ismeretetni? A csonka mondatról tekintettel a magyar nyelvre (Közoktatás 1884. 1887.), A levélirás gyakorlati tanítására vonatkozó tanmenet a népiskolában, Helyeset és igazat tanítsunk! (Népnevelő VIII. X. 1889. 1891.); irt még a pécsi Kalauzba (1862.), Pozsonyvidéki Lapokba (1889-90.) s más lapokba is.
Munkái:
1. A magyar körmondattan. Pozsony, 1878.
2. A magyar nyelv tanítása a népiskolákban. U. ott, 1879.
3. Nyelv- és mondattanainkban létező fogalomzavarról. U. ott, 1879. (Ism. Egyet. Philol. Közlöny. 1880.)
4. Német körmondattan. U. ott, 1879.
5. Nyelvtanirodalmi szánandó állapot. U. ott, 1882.
6. Az összetett mondat tana vagyis rövid mondatkötéstan tanítóképző-intézetek és felsőbb oszt. számára. U. ott, 1880.
7. A magyar nyelvtan eredményei. Népoktatási intézetek számára. U. ott, 1880.
8. Mit mivelnek nyelvtaniróink? U. ott, 1890.
Kiszlingstein, M. Könyvészete II.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890.
Egyet. Philol. Közlöny 1891. 647. l. és önéletr. adatok.