főgymnasiumi tanár, szül. 1858. nov. 23. Bártfán, Sárosmegyében szegény iparos szülőktől; a négy algymnasiumi osztályt szülőhelyén végezte; ezután a magyar nyelv tanulása végett Egerbe ment, hol Foglár-intézetben a kassai püspök által alapított egyik ingyenes helyen volt. A hetedik osztályba Nagyváradra ment, a nyolczadikat Budapesten kegyesrendieknél végezte; az egyetemen a harmad- és negyedéves állami ösztöndíjat nyerte. 1882. okt. 1. az ungvári kath. gymnasiumhoz helyettes tanárnak ment és decz. 6. a görög és latin philologiából szakvizsgálatot tett; ezen tárgyakat mint rendes tanár 1886-tól a zombori állami főgymnasiumban tanította. 1891-ben saját kérelmére a munkácsi állami főgymnasiumhoz helyeztetett át, hol jelenleg is működik.
Czikkei s programmértekezései: A bártfai fürdőről (P. Napló 1881.), Quem dii odere... cz. a tanárok nyomasztó helyzetéről (Függetlenség 1883), A görög nők omér idejében (Fővárosi Lapok 1886.), Hogyan tanítom én a latin nyelvtant az első és második osztályban? (Tanáregylet Közlönye XIX. 1886.), A magyarok turin-páris-londoni kirándulása a Bácska cz. lapban (1889. szept.-1890. febr. sz. 27 közlés), Szerelemhegyi Tivadar Görög állami régiségek cz. könyvének megbirálása és Tempora modi (Egyet. Philol. Közlöny 1891.)
Munkái:
1. Három ezüst pénz. (Trinummus.) Comoedia. Plautus után ford. Bpest, 1885. (Római Remekirók 33. Függelék: A darab szerkezetéről és a szereplő jelleméről.)
2. Homeros világa két éposza alapján. Ungvár, 1886. (Különnyomat az ungvári főgymn. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny.)
3. A mondat. Zombor, 1887. (Különnyomat a főgymn. Értesítőjéből. Ism. Egyet. Philol. Közlöny 1888-91.)
4. Vergilius Aeneise I. és II. énekének prózában ford. Bpest, 1890. (Sorok szerint haladó szógyűjteménynyel.)
Kéziratban: Sallustius, Bellum Catilinae és Vergilius Aeneise VI. énekének prózában fordítása.
Wutz Névkönyve.
Kiszlingstein, Magyar Könyvészet II. és önéletrajzi adatok.