Daniel Polyxena (vargyasi báró),
id. báró D. István udvarhelyszéki főkirálybiró s Pekri Polyxena leánya s 1742 óta hadadi báró Wesselényi István neje; jámborsága s tudományszeretete által tűnt ki. Már fiatal korában alapos ismereteket szerzett a klassikus nyelvekben. 12 gyermeke volt, ezek közül öt leány férjhez ment, a többi gyermekkorban elhalt.
Munkái:
1. A keresztyén ethikának summás veleje. Kolozsvár, 1752. (Pictet Benedek munkájának fordítása.)
2. Az ezüst rostélyokban fénylő arany alma. U. ott, 1776.
Kéziratban: édes atyja Monita Paterna cz. munkájának magyar fordítása. (Az eredeti kézirat Szathmáry Pap Zsigmond birtokában volt); Wilhelm Sherloks Verwahrungs-Mittel gegen das Pabsthum übersetzt von Friedrich Eberhard Rambach, Halle in Magd., 1742. cz. munkát szintén lefordította magyarra; ezen kéziratot Szathmáry Pap Mihály látta, miként azt fia Sz. P. Zsigmond följegyezte a Bod Athenasához irt kéziratában, mely az erdélyi múzeumban megvan.
Bod, M. Athenas 55.
Horányi, Memoria I. 466.
Benkő, Transilvania II. 512.
M. Musa 1887. 44.
Mindenes Gyűjtemény I. 1789. 162. l.
Siebenb. Qurtalschrift VI. 232.
Katona, Historia Critica XXXIX. 947.
Honművész 1833. 36. sz.
Remény 1851. II. 189.
Ferenczy és Danielik, M. Irók I. 92.
Család Könyve II. 1856. 210. l.
M. Hölgyek Életrajza. Debreczen, 1861. (Kulini Nagy Benő és Sárváry Elek.)
Kolozsvári N, Naptár 1865. 38. l.
Egyet. M. Endyclopaedia VII. 276. (Vass József.)
Prot. Képes Naptár 1870. 69. l. (Eötvös Lajos.)
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 40. sz.
Vasárn. Ujság 1877. 45. sz. (Réthi Lajos) és Gyalui Farkas szives közlése.