Daniel István (vargyasi idősb báró),
főkirálybiró, D. István főkirálybiró s kir. itélőszéki ülnök és Kemény Zsófia fia, szül. 1684-ben és az unitárius hitfelekezet tanaiban neveltetett. A II. Rákóczy Ferencz-féle mozgalmak alatt 1703-ban testvérével D. Péterrel együtt Brassóba menekült, de az elégedetlenek elfogták és szolgálatra kényszerítették őket; sőt Brankován oláh hospodárhoz követségbe is küldték D. Istvánt. Később a két testvér a magyarországi fölkelőkhöz csatlakozott és D. István Forgács hadsegéde lett. Miután főnöke fogságba esett, visszatért Erdélybe s Pekri Lőrincz mellett Rákóczy érdekeit szolgálta, kivel Moldvába menekült és Pekri halála után 1709-ben elvette annak leányát Pekri Polyxénát és reformátussá lett. A szatmári béke után (1711.) kegyelmet nyert és III. Károly király (1740. márcz. 28.) baróságra emelte. Mária Terézia 1745-ben udvarhelyszéki főkirálybiróvá nevezte ki.
Munkái:
1. Monita paterna. Szeben 1750. (Fiához intézte, midőn ez véletlenűl karját keresztül lőtte.)
2. Descriptio vitae l. b. de Daniel et Vargyas, (Nagy-Szeben), 1764.
3. Az örök életre vezető egyenes út. Enyed, 1765.
4. Isten eleibe bocsátott alázatos könyörgéseknek gyakorlása. U. ott, 1766.
5. Variarum meditationum sacrarum miscellanea. U. ott, 1766.
6. Commentariis in Apocalypsim S. Joannis... (Kivonat Vitringa munkájából.)
Leányához vigasztaló levelet intézett 1758. febr. 22. Vargyasról, vejének hadadi báró Wesselényi István halála alkalmából, mely levelet leánya D. Polixéna kinyomatott a férjének emlékére tartott halotti prédikácziók bevezetése gyanánt. (Kolozsvár, 1759.)
Levele gróf Kornis Antal hunyadmegyei főispánhoz (Bécs, 1745. máj. 15.) a Történeti Lapokban (II. 1875. 26. sz.) jelent meg.
Az igaznak, holta után is megmaradó... kedves Emlékezete. Kolozsvár, 1775. (Borosnyai Lukáts Simeon, Kis Gergely és Deáki Filep Pál által 1774. máj. 29. Vesszösön a temetéskor mondott és fia által kiadott prédikácziók.)
Bod, M. Athenas 54. 348.
Horányi, Memoria I. 465.
Benkő, Transilvania II. 470.
Siebenb. Quart. VI. 1798. 228.
Kővári László, Erdély Nevezetesebb Családai 70.
Egyetemes M. Encyclopaedia VII. 276. (Vass József.)
Szinnyei Józs. ifj., Irodalmunk Tört. 64. 73. 112.
Somogyi Zsigmond, Magyarország Főispánjainak Albuma. szombathely, 1889.