Dalmady Győző (bori és dalmadi),
megyei árvaszéki elnök, a Kisfaludy-Társaság tagja, szül. 1836. febr. 11. Koltán Komárommegyében, hol atyja D. Sámuel gazdatiszt volt a báró Nyáry-családnál s utóbb a 40-es években Ó-Gyallán lakott saját kis birtokán; a gymnásium i. osztályát Komáromban a benczéseknél járta 1846-ban, a II-IV. osztályokat Tatában a piaristáknál végezte 1847-1849-ben; Ekkor Klapka kitörése után haza menekült szüleihez Kurtabeszire, hol atyja gazdatiszt volt. A szabadságharcz leveretése után Esztergomban 1850-ben a benczéseknél folytatta az V. osztályt, a többit 1852-54-ben Pesten a piaristák gymnasiumában fejezte be, hol Horváth Gyrill nagy befolyással volt költészete fejlődésére; itt kötött benső barátságot Szokoly Viktorral és Győry Vilmossal, törekvéseik közösek voltak azután is. 1854-57-ben hallgatta Pesten az egyetemen a jog- s államtudományokat. az 1860. nemzeti ébredésben és ifjusági mozgalmakban hazafias beszédekkel és költeményekkel vett részt. 1861. jan. pestmegyei tiszt. aljegyző s ápr. rendes aljegyző lett. 1861-ben a megyék feloszlatásakor ő is ott hagyta hivatalát és haza ment Csehibe, hol akkor atyja gazdálkodott és 1862. febuár ügyvédi s márcz. váltóügyvédi consurát tett. A provisorium éveit (1861-66) részint Szirákon Degenfeld Lajs gróf mellett jogi s államtudományi leczkék adásával, részint Pesten mint ügyvédsegéd és Csehiben az apai háznál töltötte. 1866-ban az első hazai takarékpénztár titkára lett. 1867-ben visszatért a megyéhez, melynek első aljegyzője lett főjegyzői czímmel. Ez évben lett a Kisfaludy-társaságnak r. tagja s decz. 18. foglalta el székét. 1870-ben a megyénél rendes főjegyzővé s 1872-ben a megye újra szervezésénél árvaszéki elnökké választották meg.
Első verse Koszorú cz. (anyja sírjára) a Szikszói Enyhlapokban jelent meg 1853-ban. Költeményei, műfordításai Heine Göthe, Beranger, Lamartine, Musset Alfréd, Hugo Viktor és Burns után és egyéb czikkei a következő szépirodalmi lapokban és évkönyvekben jelentek meg. Hölgyfutár (1854-1863), Divatcsarnok (1854-1863), Családi Lapok (1854-55), Vasárnapi Ujság (1855-67. 1871-78. 1880-89.), Délibáb (1857.), Szépirodalmi Közlöny (1857-58.), Napkelet (1857-59.), Erdélyi Múzeum (1857.), Nővilág (1857-1859.), Szépirodalmi Album (1858.), Nefelejts (1858-73.), Családi Kör (1860-61.), Szépirodalmi Figyelő (1861.), Uj Nemzedék (1862.), Thalia (1862.), Lisznyai-Album (1863.), Ország Tükre Naptára (1863.), Koszorú (1863-1864.), Részvét-Könyve (1863.), Fővárosi Lapok (1864. és 1871 óta), Magyarország és a Nagyvilág (1866-67., 1873-76., 1884.), Hazánk és a Külföld (1866-72.), Kisfaludy-Társaság Évlapjai (1867-83.), Gyógyászat (1869. Pestmegye ápr. 29. tartott egészségügyi bizottságának gyűlése), Honvédmenház-Könyve (1870.), Igazmondó (1870.), Otthon (1874-75.), Athenaeum (1874.), Havi Szemle (1878.), Koszorú (1882.), M. Salon (1884.), Pesti Hirlap (1886. 227. sz. Beszéde a feketehegyi Tompa-emlék megkoszorúzásának ünnepélyén.) Jogi s politikai czikkei: Hon (1871. 13-16. sz. A megyei iskolatanácsok, 39. sz. A népiskolai jelentés, 129-136. sz. A megyei árva- és gyámhatóság szervezéséről, 163. sz. Az árvaügyi körlevél, 165. sz. a megye és az árvaszék, 178-180. sz. Három kérdés az árva és gyámhatóság köréből, 196, 197. sz. A főszolgabirói intézményről, 224. sz. A népiskolák az országgyűlésen, 255. sz. A törvényatóságok közigazgatási költségeiről, 259. 260. 264. sz. Az igazságügyi bizottság és a törvénykezési rendtartás, 1873. 6. 7. sz. Árva és gondnoksági főfelügyelet és statistika, 1874. 18. sz. Sennyei és az árvaügy.) Ellenőr (1871. 295. sz. A törvényhatóságok jegyzőkönyveiről, 297. sz. Borsodmegye és a járási orvosok, 1875. Nyilt levél Horánszky Nándorhoz, Horánszky Nándor és az árvaügy, 1877. A gyámsági és gondnoksági törvényjavaslatról); Jogtudományi Közlöny (1871. 1873-74. 1875. A gyámhatóság szervezéséről, Az osztályegyezségekről az örökösödési eljárásban 1876. 1879. Válasz Bors Károly urnak.); Község lapja (1875. A községi árvaügy. Közvélemény 1877. Az árvaszékek ügyrendjéről.)
Munkái:
1. Költemények. Pest, 1862. (Ism. Szépirod. Figyelő, Nefelejts.)
2. Szerelem. Költemények. U. ott. 1863.
3. Dalmady összes költeményei 1857-1875. Budapest, 1876.
4. Nyáry Pál emlékezete. Emlékbeszéd. Elmondatott Nyáregyházán Nyáry Pál siremlékének felállításakor 1876. aug. 19. U. ott, 1876.
Névaláirása: Hazánk és a külföld 1866. 23. sz.
Szerkesztette a Nővilágot 1863. júl.-szept.
Testvére Dalmady Borcsa (Bukovinszky Sándorné, Komáromm.), leánykorában szintén verselgetett, néhány verse meg is jelent a Nővilágban (1857-60.) és Napkeletben (1860.).
Családi Kör 1861. 47. sz. arczk.
Hölgyfutár 1862. 107-109. sz. (Irod. működése.)
Nefelejts 1886. 34. sz.
Kisfaludy-Társaság Évlapjai. Uj F. III. V. IX. XVIII.
Borsszem Jankó 1870.
Igazmondó 1871. 29. sz. arczk.
Vutkovich Sándor, M. Irók Albuma. Pozsony, 1873.
Vasárnapi Ujság 1875. 49. sz. arczk. 1879. 11. sz. arczk.
Magyarország és a Nagyvilág 1875. 41. sz. arczk.
Győri Vilmos, Koszorú. Bpest, 1875.
M. Könyvészet 1876.
Népzászlója Naptára 1877. arczk.
Otthon 1878. (Szana Tamás.)
M. Tisztviselő 1881. 24. sz. arczk.
Ország-Világ 1884. 18. sz. arczkép, (Szokoly Viktor.)
Gondűző Naptár 1885. arczk.
Koszorú VII. 1885. 353. l. (Palágyi M.)
Petrik Könyvészete.
Pestmegyei Közlöny 1886. arczk.
M. Szemle 1890. 47. sz.
Erdélyi Múzeum-Egylet Kiadványai VII. 1890. (Széchy Károly) és önéletrajzi adatok.