szent Benedekrendi áldozópap, a m. tud. akadémia r. tagja, a Kisfaludy-társaság egyik alapítója s tagja, Cz. János földmivesgazda és nemes Szabó Anna fia, szül. 1800 decz. 17. Andódon Nyitramegyében. Első gyermekéveit Érsekujvárt töltötte; a Nyitrán kezdett középiskolai tanulmányokat Esztergomban folytatta s a negyedik osztálytól Pozsonyban végezte. 1817. október 25. Pannonhalmán a szent Benedek-rendbe lépett, s miután ugyanott az ujonczévet kiállotta, a bölcselet hallgatására a rendnek győri főapátsági lyceumába s innét a hittudomnyok tanulása végett 1820-ban Pestre a központi papnevelőbe küldetett, azonban folytonos gyengélkedése nem engedé, hogy a szokott négy évet ez intézetben kihúzhassa: miért is mint harmadéves theologus 1823 tavaszán Pannonhegyre visszahivatott, hol növendéki pályájával bevégezte tanulását. 1824. szeptember 26. fölszenteltetvén, Győrött kezdett tanítani az alsóbb osztályokban, 1827-1828-ban a szónoklati osztályban. 1828-1829-ben a főapátsági lyceumban a rend növendékeit oktatta a magyar nyelvészet és irodalomban. 1830-ban mint a szónoklat tanára Komáromba tették át, hol 1832-ben a költészet tanára lett. A magyar tudományos akadémia megalakulása után 1831. márcz. 17. lvelező taggá, 1835. szept. 12. segédjegyzővé s levéltárnokká választotta; főnöke engedelmével lakását okt. 19. Pestre tette át és 1836. szept. 10. akadémiai rendes tag lett a nyelvtudományi osztályban; ugyanazon év nov. 12. a Kisfaludy-társaság is tagjává választotta. De alig foglalá el hivatalát az akadémiában, máris támadtak irigyei; ugyanis a Poetai munkáiban (1836) foglalt enyelgő költemények miatt ellenségei rágalmazták és azon dolgoztak, hogy őt Pestről eltávolítsák, minek folytán állásától megválni s Pestről távoznia kellett. Az akadémia nyolczadik nagygyűlésén jegyzőkönyvileg fejezte ki távoztán sajnálkozását és a történeti osztály vidéki rendes tagjai közé sorozta; azonban Kölcsey halálával a kilenczedik nagygyűlés saját kérésére ismét visszahelyezte a nyelvtudományi osztályba. 1837. jún, végén visszament tehát Pannonhalmára, hol mint alkönyvtárnok és a gyűjtemények másodőre működött. 1838 végén Kovács Tamás főapát kinevezte a győri kir. akadémiában a magyar nyelv és irodalom tanárává, azonban ezen állását is két hó mulva el kellett hagynia, mire visszavonult a szerzet növendékei közé, kiket hazai s hellén classica irodalomban és szónoklatban oktatta. Rimely Mihály főapátnak, kineveztetése után első lépése volt Cz. számára kegyelmet eszközölni. A m. tud. akadémia elhatározta egy nagy szótár kiadását és választása Czuczorra esett, ki 1845. májusban másodszor költözött Pestre. 1848 deczember 21. jelent meg Riadója a Kossuth Hirlapjában, mely miatt a császári seregnek Pestre bevonulta után 1849. jan. 18. elfogták, hadi törvényszék elé állították és február 1. vasban kiállandó várfogságra itélték, melyet azonban Teleki József gróf akadémiai elnök közbenjárására Windischgrätz herczeg február 14. akként enyhített, hogy rabsága helyéűl a budai várat tüzte ki, hol alkalom adatott neki szótári munkájában is tovább haladni. Budai fogsága máj. 21-ig tartott, midőn a magyar sereg a várat bevette és Cz. is kiszabadult. Hanyatlott egészsége ápolására a Balaton melletti tihanyi benczés apátságba vonult; miután pedig a császáriak Pestet újra elfoglalták, báró Kempen altábornagynál önként jelentkezett, ki őt a pesti szent Ferencziek zárdájában internálta. E magányból azonban 1850. febr. 15. Haynau kiragadta, a ki őt először az újépületbe, márcz. 8. Budára, 28-án Bécsbe küldte, honnan ápril 10-én Kufsteinba vitték; itten az emberséges Bedcsula várparancsnok neki külön czellát s irodalmi munkálkodásra engedélyt adott. Fogsága első idejében a breviarium hymnusait fordította le, melyek elvesztek; itt fordította Schmid Kristóf bibliai történeteit és Tacitus Germaniáját is. 1851. májusban ő felségétől kegyelmet nyert; ezután bár roncsolt egészséggel, szakadatlanúl nyelvészeti vizsgálódásokkal és a nagy szótárral foglalkozott, melyet teljesen befejezett. Utóbbi időben a nemzeti szinházban (melynek drámabirálója volt) és az Orczykert látogatásában kereste egyedüli szórakozását. Meghalt 1866. szept. 9. Pesten kolerában. A m. t. akadémiában 1868. márcz. 21. Toldy Ferencz tartott fölötte emlékbeszédet.
1875. jún. 6. Cz. szülőháza andódon márvány emléktáblával jelöltetett meg, mely alkalmat Érsek-Ujvár városa irodalmi ünnepélylyé és népünneppé emelte; ezen ünnepen a m. tud. akadémia s a Kisfaludy-társaság is küldöttségileg volt képviselve.
Az irodalomban mint költő 1824-ben lett ismeretessé, midőn a Kisfaludy Károlytól alapított Aurorában az Augsburgi ütközet cz. hőskölteménye 4 énekben megjelent. Kisebb művei évről évre szaporodtak és munkássága nőttön-nőtt; népdalai, melyek közűl sok a nép ajkain él, legendái, alagyái, de különösen későbbi hazafias versei a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Auróra (1822-től), Urania (1828-29. Andodi Gerő név alatt, 1830. A megvigasztalt atya cz. beszélye), Tudom. Gyűjt. (1828. X. A magyar nyelv állapotja gymnasiumainkban), Koszorú (1830-31), Honművész (1833. 41. sz. Komlóssynéhoz bucsúvers Komáromban Cz. jegygyel), Tud. Tár (1834-35), Athenaeum (1837-38), Figyelmező (1837.), Közhasznú Honi Vezér, Társalkodó, Nefelejts, Budapesti Árvizkönyv (II. 1839.), Nemzeti Almanach (1842.), Őrangyal (1842), Pesti Divatlap (1844-1845. 1847.), Honderű (1844.), Életképek (1844-1845.), Aradi Vészlapok (1844.), M. Tud. Társ. Évkönyvei (IV. Zrednai Vitéz János, némely tekintettel Magyarország állapotjára cz. székfoglalója. V. Emlékbeszéd Guzmics Izidor felett), Kisfaludy Társaság Évlapjai (III. Horatius Epistolája a Pisokhoz a költészetről), Uj M. Múzeum (1851.), M. Akadémia Értesítője (1847. 1850-53. 1855. 1857. 1859. nyelvészeti értekezései, 1860.) M. Néplap (1856), Szépirodalmi Közlöny (1858.). Paprikás versei és a Magyarok krónikája (III. István haláláig) és számos földrajzi vázlata a Mezei Naptárban (1840-48.) jelentek meg. Emléksorokat közölt tőle az Athenaeum (1873. 6. sz.) egy régi emlékkönyvből. Munkatársa volt a szent István társulattól kiadott Egyetemes M. Encyclopaediának is.
Munkái:
1. Aradi gyűlés. Hősköltemény 5 énekben. Kiadta Toldy Ferencz. Pest, 1828. (A Marczibányi féle nagy jutalomban részesült.)
2. Hunyadi János viselt dolgai. Engel és Fesslerből. A honi ifjuságnak ajánlva. Buda, 1832. (Ism. Tud. Gyűjt. X. 115. l. 2. kiadás. Pest. 1833.)
3. Czuczor poétai munkái. U. ott, 1836.
4. Cornelius Nepos fennmaradt minden munkái. Fordította jegyzetekkel Czuczor Gergely. Az eredeti szöveggel, Cornelius Nepos életével, az általa megirt dolgok idősori tábláival, történeti mutatóval s abroszokkal bővítve kiadá Schedel Ferencz. U. ott. 1841. (2. kiadás. Pest, 1843. 3. kiadás. U. ott, 1863.)
5. Szivhangok, méltgs. és ft. Rimely Mihály főapátjának... üdvözletére, midőn ünnepélyes beigtatását üllené, a pannonhegyi főmonostor által ajánlva tavaszhó 18. 1843. Pest. (Költemény.)
6. Körének, melyet... Rimely Mihály úrnak... beigtatása ünnepén énekelt a pannonhegyi sz. Benedek rende tavaszhó 18. 1843. (Győr.)
7. Washington élete. Sparks Jared után szabadon átdolgozva. Pest, 1845. (Történeti Könyvtár. 2. kiadás. U. ott, 1872. Családi Könyvtár 143. 144.
8. C. Cornelius Tacitus könyve Germania helyzete, erkölcsei és népeiről. U. ott, 1851.
9. Bibliai történetek az ó- és uj szövetségből és az apostolok cselekedeteiből Scmid Kristóf után ford. U. ott, 1853. (2. kiadás. Cz. G. nyomán kisebb gyermekek számára. U. o. 1855., U. ott, 1860. 4. kiadás. Bpest, 1884.)
10. Czuczor népies költeményei. Összeszedte s kiadta Friebeisz István. U. ott, 1854. (Ism. Vasárn. Ujság 8. sz. 2. kiadás. U. ott, 1856.)
11. Mesék Franczia után Lovásztól. Ujra szerkeszté Czuczor G. U. ott, 1857. Két rész. (Vasárnapi Könyvtár II. 1. 2.)
12. Czuczor Költeményei. A költő arczképével és életrajzával. U. ott, 1858. Három kötet. (Az akadémia mellékjutalmában részesült.)
13. A magyar nyelv szótára. A m. tudom. akadémia megbizásából. U. ott, 1862-1871. Hat kötet. (Fogarasi Jánossal együtt. A 4. kötet nyomtatásánál Cz. meghalt.)
14. Czuczor népies költeményei. Budapest, 1877. (Olcsó Könyvtár 33.)
15. Quintus Horatius Flaccus. A költészetről. Levél a Pisokhoz. U. ott, 1877. (Olcsó Könyvtár 37.)
16. Czuczor hőskölteményei és regéi. U. ott, 1886. (Olcsó Könyvtár 207.)
17. Czuczor Gergely költeményei. U. ott, 1886. (Olcsó K. 220.)
18. Botond. Regényes elbeszélés. Magyarázta Vozári Gyula. U. ott, 1888. (Jeles Irók Iskolai Tára XXXI.)
A m. tudom. akadémiától kiadott Magyar nyelv rendszere (Buda 1846. 2. kiadás. U. ott, 1847.) nagyrészt az ő munkája.
Szerkeztette a Komáromi Kalendáriumot 1831-35-re (Névtelenűl, melyben népies versei jelentek meg.)
Levelei s kéziratai Pannonhalmán és a m. tud. akadémia levéltárában vannak. Két levelét Guzmics Izidorhoz 1847-ből a Figyelő (IX. XVII.) hozta.
Álnevei és jegye: andódi, Dobokay, Ete, Szilágy, Gerő (Aurorákban és az Athenaeumban) és Cz. (Aurorákban és a Rajzolatokban.)
Arczképe Barabás festménye után (mely a m. tudom. akadémiában van) másolta s aczélba metszette Axmann József Bécsben 1837. (12. sz. munkája, Zilahy K., M. Koszorúsok Albuma [1863.] mellett és külön is.)
Barabás kőre rajzolta és Grimm V. nyomt. Cz. névaláirásával Pesten, 1844-ben. Rohn és Grund kőny. Pesten, 1866-ban adta ki s a Nefelejts mellett jelent meg.
Névaláirása 1839-ből (Vasárn. Ujság 1889. 44. sz.)
Tudom. Gyűjt. 1836. III. 124.
M. Tud. Társ. Névkönyve 1839-48. és Almanachja 1861-67. (Munkálatai.)
Toldy Bibliogr. (Tud. Tár 1841. 498. 1844. 486. l.)
Kisfaludy-Társaság Évlapjai I. k. IX. X. l. XXI. k.
Életképek 1844. II. 19. sz. arczk.
P. Divatlap 1844. 14. sz. arczk.
Honderű 1847. II. 2. sz.
P. Napló 1854. 200. sz. (Erdélyi János.) 1866. 207. sz. 1875. 127. sz. esti k.
Vasárn. Ujs. 1861. arczk. 1866. arczk. 1875. képpel.
Ferenczy és Danielik, M. Irók i.
Ujabbkori Ismeretek Tára II.
Magyar Irók Arczképei Pest, 1858. arczk.
Egyet. M. Encyclopaedia VII.
Zilahy, M. Koszorúsok Albuma. Pest, 1863. arczk.
1866: Hon 208. száma. Családi Kör 45. sz. arczk. (Mátray Ernő.) Magyar Világ 208. sz. Főv. Lapok 206. sz. Sürgöny 207. sz. Hazánk és a Külföld 37. 51. 52. sz. Magyarország és a Nagyvilág 38. sz. arczk. 1874. 22. z. arczk. 1875. 23. sz.
Egyházi Lapok 1867-68. (Kurtz Vilmos.)
M. Tud. Akad. Évkönyvei XI. 1868. (Toldy F.)
Toldy Ferencz Munkái II. IV.
Kath. Néplap 1870. 182. l. (cz. a Ferenczieknél 1850-ben.)
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Figyelő I-VI. 1879. (Bayer F. Külön is M. Könyvesház 60.) VII. IX. X. XVII-XXII.
Scriptores Ordinis S. Benedicti Vindobonae, 1881.
Magyar Helikon, I. oszt. 3. köt. arczk. és a szülőház rajzával. (Köhalmi-Klimstein József.)
Magy. Korona 1882. 348. sz. (Koltai V.)
Kelemen Károly, Czuczor G. életrajza. Pécs, 1880.
Fővárosi Lapok 1885. II. (Cz. rabláncza.)
Koltai Virgil, Czuczor G. élete és munkái. Bpest, 1885.
Erdélyi János, Pályák és Pálmák. Bbpest, 1886.
Századok 1886. 75. l.
M. Könyvészet 1886. 1888.
Horváth Ig. Könyvészete 1888.
Akadémiai Értesítő 1890. 72. l.
Beőthy Zsolt, M. N. Irod. Tört. Ismertetése. II.
Gr. Széchenyi István Levelei. II.