Cziráky Antal Mózes (Cziráki és dienesfalvi gróf),
cs. és kir. kamarás, országbiró, a m. tud. akadémia alapító s igazgató tagja, gróf Cz. László és gr. Zichy Julianna fia, szül. 1772. szept. 8. Sopronban; a gymnasiumot Nagyszombatban, a bölcseletet 1787-89-ben Pozsonyban, a törvényt Pesten végezte. 1791-ben mint jogász tanulótársaival magyar egyletet alakított a magyar nyelv és irodalom előmozdítására, melynek élén mint elnök működött. 1792-ben I. Ferencz koronázásakor aranysarkantyús vitéz lett. 1793-ban Pestmegye megválasztotta tiszt. jegyzővé; 1794-ben a m. kir. helytartótanácsnál fogalmazó, 1796-ban ugyanott titoknok, 1800-ban tanácsos, 1808-ban a magyar udvari kanczelláriánál referendárius és egyszersmind Esztergommegye főispáni helytartója lett. 1811-ben hasonló minőségben Vasmegyébe tétetett át. 1817-ben a felső magyarországi megyékbe küldetett mint biztos, hol az akkor uralkodott éhnyomor enyhítésén munkálkodott. Ezen évben a magyar kir. udvari kamara alelnöke és belső titkos tanácsos lett. 1823-ban a szent István rend középkeresztjével, 1825-ben tárnoki s fehérmegye főispáni méltóságával jutalmaztatott. 1827-ben országbirói hivatalra emeltetett. 1828-ban a pesti egyetem elnökévé neveztetett ki, hol 1829. márcz. 2. tartotta székfoglaló beszédjét. Ujabb érdemei elismeréseűl 1830-ban a szent István rend nagykeresztjét nyerte. 1836. szept. 16. a cseh koronázási ünnepélynél a prágai rendgyülekezetben az aranygyapjas vitézrend lovagjává, majd a hazánk fővárosát és dunamelléki vidékeit pusztító vizár után a segélypénzek kiosztására rendelt bizottmány elnökévé; 1839. ápr. pedig saját kérelme folytán az országbirói s egyetem-elnöki hivatalától fölmentetvén, ő felsége álladalmi s értekezleti miniszterévé neveztetett ki. E méltóságát 1848. márcziusig viselte. Meghalt 1852. febr. 22. Pozsonyban. A m. tudom. akadémiában 1852. decz. 20. Pauler Tivadar tartott fölötte emlékbeszédet.
A tudományokkal is foglalkozott és a magyar tudom. akadémiának, melynek igazgatója volt, 3000. a Ludoviceumnak 4000 forintot adományozott. Beszéde s verse (A kir. főherczeg nádorispánynál tartatott éjtszakai víg mulatságnak leirása) megjelent a Pesti Nyelvmivelő Társ. Munkálatai I. darabjában (1792.)
Munkái:
1. Pesti magyar nevendék társaságban választott előlülőnek beköszönő beszédje. Pest, 1791.
2. Gyászoló beszéd, melyel második Leopold megboldogult felséges császárt és királyt a pesti magyar társaság gyülekezetében szent György havának 12. 1792. élő szavával megtisztelte. U. ott.
3. De ordine equitum auratorum Hungriae exercitatio. U. ott, 1792.
4. Ordo historiae juris civilis hungarici, cum appendice de artibus Corporis Juris Hungarici. U. ott, 1794.
5. Laetitia et gratulatio publica occasione recens constituti regni Hungariae palatini. Posonii, 1796.
6. Disquisitio historica de modo consequendi summum imperium in Hungaria a primordiis monarchiae in haec tempora. Budae, 1820. (Névtelenűl.)
7. Nagymélt. gróf Cz... mint ns. Vas vármegye administratorának a tisztválasztáskor 1824. nov. mondott beszédei. H. n.
8. Fejér vármegye főispányi székébe 1827-ben történt beiktatása alkalmatosságával tartatott beszédek. Székesfehérvár, 1827.
9. Conspectus juris publici regni Hungariae ad annum 1848. Historicis animadversionibus illustratus. Viennae, 1851. Két kötet. (Ism. Uj M. Muezum 1851-52. I. 673. l. Magyarúl: A magyar közjog alapelvei czímmel kiadta Hegedűs Lajos. Pest, 1861. 2. kiadás 1869. 3. k. 1872. U. ott.)
Még több beiktató beszédet tartott Esztergomban, Szombathelyt, Székesfehérvárott, Egerben, Pesten és más helyt is magyarúl és latinúl. Beszéde a Buda és Pest között építendő állandó híd ügyében a Tudom. Gyűjteményben (1835. V.) jelent meg. A pesti magyar szinháznak szánt telket 1823-ban a barátok terén 45,000 forintért vette meg.
Levele Ürményi Józsefhez. Pest, 1796. (a m. n. múzeum kézirattárában.)
Arczképei: rézmetszet Ehrenreich A.-tól Lider rajza után év n.; kőnyomat Wolf F. rajza után a bécsi kőny. intézetben jelent meg Ponori Thewrewk József kiadásában év n., és Eybl rajza (1841.) után Leykum A. intézetében Bécsben; mindhárom az Eszterházy hg. metszetgyűjteményében Budapesten.
Horányi, Nova Memoria.
Catalogus Bibl. Fr. Com. Széchenyi. I. 250.
Katona, Hist. Critica XLI. 572.
Tudom. Gyűjt. 1817. IX. 132.
Gemeinnützige Blätter 1826. 69. sz. 1830. 20. sz.
Fejér, Historia Acad. Scient. Pazmaniae 202.
Közhasznú Esm. Tára III. 495.
Spiegel 1834. 55. sz. arczk. 1837. 63. sz. arczk.
1852: Wiener Zeitung 68. sz. Allg. Zeitung Beilage 1227. l.
P. Napló 1854. 88. sz. (Pauler Tivadar.)
Jogtudom. és Törvénykezési Tár 1855. és M. Akad. Értesítő 1859. III. (Pauler Tivadar.)
M. T. Akad. Almanachja 1863. 273.
Toldy, M. Költészet Tört.
Kazinczy Ferencz, Pályám emlékezete. (Nemz. Könyvtár III.)
Figyelő I. 1876.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Ortvay, Száz év 294.
Ballagi Géza, Politikai Irodalom 596.
Gróf Széchenyi István Levelei I. III.