orvosdoktor, a franczia academie nationale s több külföldi tudós társaság tagja, 1809. márcz. 9. Beszterczebányán, hol atyja Cz. András előkelő városi polgár és sok ideig városi kapitány volt; öt első iskolaévét szülővárosában végezte; azután a miskolczi ág. ev. gymnasiumba küldetett, hogy a magyar nyelvet is megtanulja. A bölcseleti tudományokat egy évig Selmeczen, egy évig Pozsonyban hallgatta; 1826-ban orvosnövendék lett Bécsben, hol 1832-ben orvosdoktorrá avatták; ekkor Pesten telepedett le mint gyakorló orvos. Ezt megelőzőleg a magyar kir. udvari kanczellária őt 1830-ban a kolera első kiütésekor mint szigorló orvos-növendéket Magyarországra küldte segítségűl a járvány legyőzésére. E közben ismerkedett meg Klauzál Imrével, a Károlyi Lajos gróf uradalmainak igazgatójával, kinek ajánlatára később a gróf tótmegyeri uradalmában uradalmi orvos lett. 1839-ben egészen a mezőgazdaság terére lépett át és Klauzál Imrével megalapította a Rohonczi gazdasági intézetet, hol az állatgyógytan tanára és a borostyánkői és német-szentmihályi két nagy uradalom bérletében Klauzál bérlő társa lett. A tanintézet korai megszünése után részese volt a «Klauzál és társai» czég alatt elhiresedett «törzs-juhnyáj» és a nevezetessé lett «növénytenyésztési intézet» alapításának. A legjelesebb magyar juhászgazdák egyike s 1851-től a kitünő gútori törzsjuhnyáj alapítója s tulajdonosa volt. A magyar gazdasági egyesületnek 1847-től választmányi tagja, a pozsonymegyei gazdasági egyesületnek 1861-ben történt megalakulásától kezdve alelnöke volt. Meghalt 1884. febr. 4. Pozsonyban.
Orvosi czikkeket irt az Orvosi Tárba (1832-től), Athenaeumba (1837. Szliács; 1838. Országok elhalása felől; Szükölködik-e Magyarország orvosokban, 1839. A lelenczházak), Pesti Hirlapba; gazdaságiakat a Magyar Gazdába (1842-47.), M. Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiba (1843. 1866.), Gazd. Lapokba (1850-74.), Erdélyi Gazd. Egylet Havi Füzeteibe (1856-57.), Falusi Gazdába (1864-65.), Pozsonyi Gazd. Egylet Évkönyvébe (1861-től), Kertész Gazdába (1865. 1869.), Wiener Landwirthschaftl. Zeitungba, Wochenblatt für Land- und Forstwirthe (1870.) és más külföldi gazdasági folyóiratokba; a szent István társulattól kiadott Egyetemes M. Encyclopaediának is munkatársa volt.
Munkái:
1. Dissertatio inaug. medica sistens potentias nocivas morbos metallurgorum generantes. Vindobonae, 1832.
2. Szliács. Irta orvosok és betegek számára. Pest. 1838. (Ism. Figyelmező 1839.)
3. Állattenyésztési eszmék, szemközt a Magyarországra jelenleg alapból megváltozott gazdálkodási viszonyokkal. A magyar gazdasági egyesület által koszorúzott pályamunka. U. ott, 1859.
4. Jelentése a gyapjú gyári mosása érdkeében Belgiumba történt kiküldetéséről. U. ott, 1866.
5. Entrvurf zu einer gründenden Actien-Gesellschaft in Pest, welche die Fabrikswäsche der ungar. Wollen, mit Umgehung der von den Producenten ausgeführten Pelzwäsche zum Zwecke hat. U. ott, 1867.
6. Jelentés az 1868. aug. 31-től szept. 5-ig Bécsben tartott német gazdák és erdészek XXVI. gyülekezetéről. U. ott, 1868. (Kodolányi Antal közreműködésével.)
Szerkesztette a Rohonczi Közlemények czímű folyóiratot 1840- 41-ben (Vállas Antallal együtt) és a pozsonymegyei gazdasági egyesület Évkönyveit 1861-65. és 1873-75-ig (Földes Gyulával.)
Arczképe kőnyomatban (nyom. Gerhart Bécsben) megjelent Vereby Soma, Honpolgárok Könyve III. kötetében (Pest, 1868.)
Toldy Bibliographiája (Tud. Tár. 1839. 454. l.)
Vasárnapi Ujság 1864. 4. sz. arczk. 1884. 6. sz. (Nekr.)
Falusi Gazda 1865. 4. sz. arczk.
Vereby, Honpolgárok Könyve. Pest, 1868. III. k.
Szinnyei Könyvészete.
Moenich és Vutkovich, Magyar Irók Névtára.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Galgóczy Károly, Az Orsz. M. Gazd. Egyesület Emlékkönyve V. és gyászjelentés.