fővárosi tanító, előbbinek fia, szül. 1852. febr. 16. Kis-Oroszin; innét még ugyanazon évben került atyjával Ó-Budára, ki őt a gymnasium első osztályára előkészítette; a többi osztályokat a pesti ev. ref. főgymnasiumban végezte. 1869-től kezdve három évig az egyetemen a sebészetet hallgatta. 1873-ban atyja halála után Ó-Budán megválasztották ideiglenes tanítónak, a reform. hitközség pedig orgonista-kántornak. Miután egy év mulva letette a tanítói vizsgát, véglegesen megerősítették hivatalában. A kerületben elhalt tanítók és a közélet jelesei fölött rendszerint ő tartott bucsú- és emlékbeszédet. A méterrendszer behozatala alkalmával a hatóság őt bizta meg, hogy előkészítő előadást tartson a III. kerület lakosságának. Közel hét esztendeig viselte az iskolaszék jegyzői tisztét; részt vett a kerületi nép- és iskolai könyvtár-egylet megalapításában. 1876-ban az egyháznál viselt tisztétől megvált, 1883-ban pedig a budapesti VI. kerületi sziv-utczai községi elemi iskolához helyeztetett át és fokozatosan jobb-jobb iskolához került és hat év óta a belvárosi lipót-utczaiban működik.
A harmadik kerületi tanítói kör által aktuális paedagogiai kérdések megoldására kitüzött pályadijakat mind ő nyerte el. Feltünést keltett a budapesti (budai) tanítóegylet által kitüzött következő pályatételre irt munkájával: A népiskolák számára kiadott törvényes tanterv, illetve iskolatörvényünk van-e kellő tekintettel nemzetünk fizikai és psychologiai sajátságaira, műveltségi állapotára és fennállásának biztosítására? Ez volt az első nagyobb munkája, mely Nemzeti sajátságaink cz. alatt megjelent. Nevelésügyi s egyéb czikkeket irt a Néptanodába, Népnevelők Lapjába, különösen pedig a Budapesti Hirlapba, melynek fennállása óta rendesen külmunkatársa volt (1883. 97. sz. A bot az iskolában; 1886. 107. sz. Az iparos inasiskolák; 1889. 77. sz. Az iskolai fegyelem; 1891. 321. sz. A meredek irás az iskolában sat.) Irt szépirodalmi s archaelogiai czikkeket is, valamint költeményeket egyes ünnepi alkalmakra; számos ifjusági közleményt a Hasznos Mulattató és Lányok Lapjába.
Munkái:
1. Nemzeti sajátságaink viszonyítva törvényes tantervünkhöz. Pécs, 1879. (Különnyomat a Néptanodából.)
2. Az olajfestészetről. Kézikönyv műkedvelők számára. Bevezetéssel ellátta Feszty Árpád. Bpest, 1886. (2. kiadás. Sajtó alatt van.)
Önéletrajzi adatok.