orvosdoktor, körorvos, előbbinek fia, szül. 1819-ben Vatán Borsodmegyében; a gymnasiumot Miskolczon járta, a bölcseletet, jogot és theologiát a sárospataki főiskolában végezte s 1846-ban orvosnövendék lett Pesten. 1848-49-ben mint orvos a debreczeni, majd a péterváradi kórházban működött. 1850-ben ismét orvosnövendék lett Pesten; 1853-54-ben orvos- és sebészdoktori, majd szemész-, szülész- és műtő oklevelet nyert. A gyermekgyógyászatot a kórházban szintén megtanulta. 1854. nov. Nagy-Szalonta főorvosának választotta. 1861-ben mint városi főorvos Aradra s 1865-ben Büd-Szt-Mihályra (Szabolcsm.) költözött hasonló minőségben. 1872-ben az alsó-dadai járás orvosa lett ugyanazon megyében; 1878 óta pedig Büd-Szent-Mihály és Tisza-Büd körorvosa.
Társadalmi, természettani, gazdászati s orvosi czikkeket irt a Prot. Egyh. és Iskolai Lapba (1843.), Allg. Wiener Med. Pressebe (1857. A moschusról), Vasárnapi Ujságba (1857. 1860.), Arader Zeitungba (1860. Az égésről), Orvosi Hetilapba (1860-61. Az alsó ajkrák kiirtásáról plasztikai műtéttel, 1881. 1890.), Gyógyászatba (1861-62. Csonttörések, 1863. A gilisztakórról. A tüdőlobról, 1864. 1871. 1879. 1881. 1884. A haldokló terhes nő magazatának élve megtartásáról), Kerti Gazdaságba (1861.), Aradi Úti Naptárba (1861-62), Arad cz. lapba (1862-63.), Magyar Ember Könyvtárába (II. 1863. Hogyan kell egy kis gyermeket két éves koráig fölnevelni), Egészségi Tanácsadóba (1864.), Szabolcsmegyei Közlönybe (1865. 1880.), Prot. Képes Naptárba (1867.), Szabolcsba (1876. A szent-mihályi lakodalomról, néprajzi czikk) és a Hajdú-Böszörmény cz. lapba (1890.)
Lakatos Ottó, Arad Tört. III. 97. l. és önéletrajzi adatok.