bölcseletdoktor, a m. kir. fővámhivatal árumintatermének őre, szül. 1851-ben Száraz-Ajtán Háromszékmegyében; tanult a szent-györgyi s székely-udvarhelyi ref. kollégiumban, hol még egy évet mint jurátus töltött el. 1875-től a budapesti egyetemen a bölcseleti tanfolyamot hallgatta s 1879 őszén bölcseletdoktorrá avatták. 1880-ban állam szolgálatba lépett és a budapesti m. kir. fővámhivatallal kapcsolatban levő árumintaterem gondozásával és a vizsgára készülő tisztviselők oktatásával bizatott meg a miniszteriumtól.
Mint egyetemi hallgató irt napi érdekű közleményeket a Nemere számára; később a Gyógyszerészi Hetilapba dolgozott (1881. A vegytan elméletének vázlata; 1882. A rokon vegyületek előállítására szolgáló alapeszmék és módszerek; 1883. A természet vegytana s 1884-90. A kefirről és több polemikus czikk); ez idő alatt irt még a Gyógyszerészi Zseb-Naptárba (Hajfestő szerekről, Robbantó testekről. Fertőtlenítés és fertőtlenítő szerekről sat.); a rövid ideig élt Vámtudósítóban is jelentek meg czikkei.
Munkái:
1. A nitrosylsav-vegyületekről. Bpest, 1879. (Doktori dissertatio; kivonatban az Értekezések a Term. Tud. Köréből X. 12.)
2. Áruisme vagyis utmutatás a vámtarifában megnevezett, továbbá a forgalomban gyakrabban előforduló technologiai vegyészeti áruk megvizsgálásához. U. ott, 1888.
3. Kommentár a Magyar gyógyszerkönyv 2. kiadásához. (Schédy Sándorral együtt.) I. kötet. U. ott, 1891. (Általános chemiai rész; majdnem kizárólag az ő műve.)
Kiszlingstein, M. Könyvészet II. 99. és önéletrajzi adatok.