kath. plébános és cz. kanonok, szül. 1758-ban Árokszálláson Jász-Nagy-Kun-Szolnokmegyében; iskoláit Pesten és Egerben végezve, 17 éves korában lépett az egri papnevelőbe; miután misés pappá felszenteltetett, Tályán és Gyöngyösön káplánkodott; azután az egri papképző tanára lett; az intézet azonban csakhamar megszűnt és Cs. Kassára ment segédlelkésznek, honnét még ugyanazon évben fancsali plébános lett Hevesmegyében. Néhány évvel később ismét Egerbe hivatott papnevelő intézeti tanulmányi felügyelőnek; itt sem maradt sokáig, mert jákóhalmi plébánosnak választották, 1813-ban pedig czimzetes kanonok lett. Meghalt 1814. máj. 9. Hívei nyugvóhelyét díszes emlékkővel jelölték meg.
Munkái:
1. A felséges ausztriai háznak új és örökös császári méltóságáért a t. t. Jász és két Kun megyéknek buzgó hálaadásakkor Jászberényben sz. Mihály havának 13. napján 1804. mondott beszéd. Pest.
2. Mária szentséges neve napjára Intézett beszéd. Szeged, 1806. (Kis-Kun-Majsán az újonnan épített templom szegletkövének letételekor.)
Még több egyházi beszéde kéziratban maradt. Szöllősy szerint egy népszerű kátét is adott ki.
Catalogus Bibl. Franc. Com. Széchenyi Suppl. II. 102.
Schematismus Cleri Agriensis 1840. 10.
Emlékkönyv. Eger, 1865. 265.
M. Sion 1888. 452.
Petrik Bibliogr. és Koncz Ákos szíves közlése.