theologiai doktor, kegyes-rendi tanár. szül. 1838. okt. 1. Kecskeméten; a gymnasium négy osztályát szülőföldén, a többit Pesten végezte s 1855-ben a piarista rendbe lépett; az ujonczévet Váczon töltötte. 1858-ban próbaéves tanárúl alkalmazták a magyaróvári gymnasiumnál, honnét a pesti egyetemre jött theologusnak. Miután theologiai doktor lett, 1863-ban fölszentelték misés papnak. Esztergomban és a pesti főgymnasiumban lett tanár. 1865-től 1886-ig a nyitrai kegyesrend hittani intézetében tanított és az ottani gymnasiumnak igazgató-tanára is volt. 1886-87-ben Nagy-Becskereken volt főgymnasiumi hitszónak s tanár; 1887 óta pedig Liptó-Rózsahegyen a szerzetház másodfőnöke, hitszónok és tanár. A nagy szünidőket fölhasználva beutazta Európa nagy részét. 1873-ban római tiberi s arkadi tudományos akadémiák megválasztották tagúl; 1878-ban a Ferencz-József-rend lovagkeresztjét kapta.
Kisebb dolgozatai: értekezések, tudósítások és könyvismertetések a következő hirlapokban, folyóiratokban és évkönyvekben jelentek meg: Győri Közlöny (1858-59.), Kath. Néplap (1861. 62.), Religio (1863. 1868-74. 1881-91.), Tanodai Lapok (1864. 1868.), Idők Tanúja, Kath. Közlöny, Havi Szemle, Uj M. Sion (1883.), Tanügyi Füzetek (1867.), Nyitra, Közművelődés. Nyitrai Lapok, Nyitramegyei Közlöny (1875-78-ig főmunkatárs; 1880. 1882. 1884.), Tájékozó (1878.), Pozsonyvidéki Lapok (1881.), Torontál, Jelenkor (1875.). Délvidéki Nemzetőr, Közoktatás és M. Állam (1881. 1883.), Irodalmi Szemle (1882.), Főv. Napilap (1881.), Nyitra-Trencsényi Hirlap (1881.), Nyitramegye (1882.), Katholikus Theol. Folyóirat (1883.), P. Napló (1884.), Felvidéki Nemzetőr (1884 1891.), Szepesi Közlöny (1890.), Felvidéki Hiradó (1890.); végre a nyitrai főgymn. Értesítőjében (1869-85.), M. orv. és term. vizsgálók Munkálataiban (1869.) és A lourdesi magyar zarándokok Emlékkönyvében (1883. Spanyolúti rövid jegyzetek.) sat.
Munkái:
1. Theses ex universa theologia. Pestini, 1866.
2. A kegyes tanítórend nyitrai gymnasiumának története. Nyitra, 1876.
3. Egy tanév a nyitrai r. k. főgymnasium életéből. U. ott, 1877.
4. A kegyes tanító-rendiek temploma Nyitrán. U. ott, 1878.
5. A kegyes tanító-rendiek Nyitrán. Magyar művelődéstörténeti rajz. 8 képpel. U. ott, 1879. (Ism. Századok.)
6. Kegyeletes megemlékezés Horváth Ferenczről. U. ott, 1884.
7. A gymnasiumi ifjuság segélyző-egyesülete. U. ott, 1885.
8. Nyitra város közművelődési viszonyai. U. ott, 1885.
9. A nyitrai gymnasiumi igazgatók. U. ott, 1886.
10. Bonnaz Sándor csanádi püspök félszázados papi jubileuma. Nagy-Becskerek, 1887.
11. Eszmék a vallásos nevelésről. Liptó-Szt-Miklós, 1888.
12. Töredék egy spanyol utas naplójából. U. ott, 1889.
13. A rózsahegyi gymnasium vázlatos történetéből. Rózsahegy, 1890. (Ism. M. Állam 139. sz.)
14. Boldog Pirotti Pompilius Maria emlékezete. Liptó-Szt-Miklós, 1891.
15. A lelki tehetségek kiképzése s a valódi műveltség. U. ott, 1891.
Jegyei: +, ++, X. Nyitram. Közlönyben és a M. Államban.)
M. Könyv-Szemle 1876. 243. l.
Váry Gellért, Huszonöt év a Kegyes-rend Irodalmi Életéből. Vácz, 1877. 23. 43. 64. 65.
Petrik Könyvészete.
Szöllősy K., Szerzetes-rendek Története II. 22. és önéletr. adatok.