ügyvéd, szül. 1849. decz. 17. Ekelen Komárommegyében, hol atyja Cs. József nemes közbirtokos volt; Komáromban tanult a benczések gymnasiumában, az ötödik osztályt Győrben járta; onnét Komáromba jött és vaskereskedésbe állott; majd ismét folytatta iskoláit és közben mezei gazdaságra adta magát; a 7. és 8. osztályt a pozsonyi ág. ev. lyceumban járta, mire Budapestre jött az egyetemre, hol 1870-ben a jogot hallgatta; időközben mint nevelő, instruktor és a kir. ügyek igazgatóságánál irnok tartotta fönn magát. 1873-ban irnok lett a kir. főügyészségnél és azon év febr. 1. nőűl vette Táncsics Mihály leányát, Esztert, ki 1881. júl. 2. meghalt. 1877-ben Komáromba költözött és ügyvédkedett. Innét a 80-as évek végén Kőszegre ment, hol ügyvéd és szerkesztő volt, de 1890. febr. onnan is eltávozott.
Irodalmi működése Budapesten 1870-ben kezdődött, midőn rendes munkatársa volt a Magyar Ujságnak. Gyors Póstának és az Üstökös, Ludas Matyi, Bolond Miska s Bolond Istók élczlapoknak; 1880. augusztusban a Budapest cz. politikai napilapnak rendes belső dolgozótársa lett, később az Egyetértés, Függetlenség, Népszava, Szabadság és Hazánk cz. politikai lapoknak; továbbá a Komárom és Komárom és Vidéke hetilapoknak; az Ügyvédi Közlöny cz. szaklapba szintén dolgozott. Czikkeinek tárgya: független Magyarország, a magyar nyelv általánosítása, nőemancipátió, a szegényügy gyökeres rendezése, a homöopathia terjesztése, a lélek halhatatlansága és a spiritismus.
Munkája: A demokraczia mint a közjólét megvalósítója és biztosítéka. Bpest, 1877. és 1880. Négy füzet.
Szerkesztette a Népszava cz. munkáspárt közlönyét 1879. okt. 12-től 1881. márcz. 6-ig; a Komárom és Vidékét 1883. szept. 1-től 1884. decz. 21-ig (Rakits Wladimir gör. n. egy. lelkészszel együtt) Komáromban, melyhez 1884. aug. Komárommegyei Hirnök cz. politikai havi mellékletet adott; a Kőszeg és Vidékét 1887. szept. 4-től 1890. jan. 26-ig Kőszegen.
M. Könyv-Szemle 1877. 326.
Kiszlingstein, M. Könyvészet II.
Vasvármegye 1890. 6. sz. és önéletrajzi adatok.