a theologia doktora, debreczeni ev. ref. tanár, szül. 1628-ban Komáromban, hol atyja Cs. Mihály városi tanácsos volt; gymnasiumi tanulmányait szülőföldén kezdte és Sárospatakon végezte, mire Kassára ment az ottani orthodox iskola kormányzására; innét csakhamar Debreczenbe költözött. 1650 nyarán indult külföldre s Utrechtben telepedett le, hol egyebeken kivül a keleti nyelveket megtanulta; a héber nyelvet annyira tudta, hogy e nyelven szónokolt is az egyetemi hallgatókhoz; ugyanott 1653. febr. 7. a theologia doktora lett. (Eredeti diplomája Széll Farkas birtokában van.) Ezen év nyarán visszatért hazájába s Debreczenben a keleti nyelvek és bölcselet tanára lett, hol aug. 8. foglalta el székét. 1657. jún. 17. ugyanott lelkészszé választották, mely hivatalát 1678. okt. 6. bekövetkezett haláláig viselte. Könyveit a debreczeni és sárospataki iskolának hagyta.
Munkái:
1. Disputatio metaphysica de patientia et actu. Ultrajecti, 1650.
2. Disputatio theologica de S. S. trinitate. U. ott, 1651.
3. Disputatio theologica de clavibus regni coelorum. U. ott, 1651.
4. Disputatio scholastico-theologica de Speculo Trinitatis. U. ott, 1652.
5. Disputatio schol. theol. de Speculo Trinitatis altera. U. ott, 1652.
6. Disputatio theol. inauguralis de sacerdotio Christi, Mendatio Synodis, Diluvio Noachico... U. ott, 1653.
7. Oratio haebrea, de lingua sancta. U. ott, 1653.
8. Az Kereszteny Isteni-Tudomanynak Jeles móddal úgy elkészittetett rövid summaia. Wollebius János után ford. U. ott, 1653.
9. Speculum poeticum. Varadini, 1653.
10. Disputatio theologica de libro vitae. Ultrajecti, 1654.
11. Disputatio theologica de bis mortuis. Varadini, 1654.
12. Schola haebraica... accessit autoris oratio inauguralis de linguae hebreae utilitate, necessitate... habita ibidem Debrecini a. 1653. 8. aug. Traj. ad Rh. 1654.
13. Hungaria illustrata. U. ott, 1655. (Latin nyelven irt magyar nyelvtan, melyet Toldy Ferencz Corpus Grammat. Linguae Hung. cz. munkájában lenyomatott. Ism. Bud. Szemle V. 1866. Szabó K.)
14. Disputatio theologica de lamiis veneficis. I. II. Varadini, 1656.
15. Disputatio theologica de universitate diluvii Noachii I. II. U. ott, 1656.
16. Disputatio theol. de paradiso. Varadini, 1657.
17. Concionum sacrarum miscellanearum centuria I. U. ott, 1659. (s Kassán, 1671.) Cent. II. Cibinii, 1665. (2. kiadás Debreczen, 1679.) Cent. III. Debrecini, 1665. Cent. IV. U. ott, 1668. Cent. V. U. ott, 1669.
18. Szomoru Esetek Tüköre. S.-Patak, 1661. (Halotti beszéd Váradi Rácz János fölött.)
19. Angliai puritanismus. Debreczen, 1662. (Amesius Vilmos után ford.)
20. Bekeseges Türes Ösztöne. U. ott, 1662. (Halotti beszéd Bőr Kata, Böszörményi Mihályné fölött.)
21. Spicilegium Anglicum. U. ott, 1664.
22. Pestis Pestise. U. ott, 1664.
23. Az Judiciaria Astrologiarol és Üstökös Csillagokrol valo Judicium. U. ott. 1665.
24. Keseredett Lélek Tiszti. Sáros-Patak, 1666.
25. Igaz Hit. Szeben, 1666. (241 prédikáczió.)
26. Transsubstantiatio exentisata. S.-Patakini, 1667. (Agricola Arbuteus névvel.)
27. Való dolgok közzűl kivettetett Által-állatozás. Mesopotámiában (Sárospatak), 1667. (Agricola Arbuteus álnév alatt. Előbbinek fordítása.)
28. Élet Unandosaga. Saros-Patak, 1668. (Halotti beszéd Biczó Anna, Dobozi Istvánné fölött.)
29. Papistasag Ujsaga. Kolozsvár, 1671. (Sámbár Mátyás állításai ellen.)
30. Molimen sisyphium. Hoc est fructaneitas conatus istius, quod G. B. reformatos in Ungaria non esse confessionis Helveticae, probare frustra contendit. Ostensa per Georgium Nicolai Thysanodem. (Claudiopoli), 1672. (Felelet Bársony Györgynek: Veritas toti mundo declarata cz. munkájára. Magyarúl is megjelent u. ott 1672-ben, de egy példánya sem ismeretes.)
31. Analysis Apocalypseos sparsim et summarie exegetica. U. ott, 1673.
32. Dissertatio theol. de morte seu obitus Mosis. Claudiopoli, 1674.
33. Analysis epistolarum Pauli apostoli ad Galatas. Debrecini, 1677.
34. Analysis epistolae Pauli ad hebraeos. U. ott, 1677.
35. Catalogus operum Georgii C. Comorini... editorum et nondum editorum prout erant 1675. die 22. juli. Claudiopoli, 1677.
36. Magyar Biblia közönségesen Komáromi Bibliának is nevezik, melyet zsidó és görög nyelvből fordított 1685-ben (Leyda, 1719.) Ebből 4000 példány rendeltetett meg és utána 200; első szállításe Duklán keresztűl történt 12 ládában (2915 példány); ezekből Maróti György csak 31 példányt kaphatott meg, a többi a szepesi kamara által lefoglaltatott; még hátramaradt Danczigban 820 franczia kötésben és 265 fehér pergamen példány; ezen visszamaradt példányok Varsóba szállíttattak és ott hevertek 1789-ig, midőn aug. 9. sok utánjárás után Debreczenbe kerültek.
Kézirati 24 munkájának jegyzéke közölve van a Századokban, 1873. 140. l. és a Protestans Szemlében (1891.)
Munkáin nevét Comaromi C. Gyorgy-nek, majd Comaromi Csipkes Györgynek irja. Pecsétjének körirata: Georgius C. Comarinus.
Czwittinger, Specimen 111.
Bod, M. Athenas 145.
Horányi, Memoria II.
Katona, Historia Critica XXXVI. 778.
Hortobágy 1864. 15. sz.
Csokonai Album 210.
Szűcs István, Debreczen Történelme II. 574. 592. 597.
Századok 1873. 137. 345. 581. 574. 592. 597.
Századok 1873. 137. 345. 581. (Munkáinak czimsorozata 1651-től 1675-ig). 1875. 278. (Végrendelete 1663. febr. 6.)
Prot. Egyh. és Isk. Figyelmező 1875. 72. l. (Kritikai életrajza Szinyei Gerzsontól.)
Szilády Áron, M. Költők Tára I-V.
Szabó Károly, Régi M. Könyvtár I. II.
M. Könyvszemle 1879. 23. 107. XIV. 1890. (Cs. K. Gy. Bibliája, Széll Farkas.)
Erdélyi Múzeum IX. 1882. (Szabó Károly)
Debreczeni Hirlap 1891. 123. sz. (Széll F.)
Protestáns Szemle 1891. (Földváry László, K. Cs. Gy. és Bibliája.)