bölcselettudor, mezei gazda, szül. 1859. jún. 1. Kócs pusztán Hevesmegyében, hol atyja Cs. Károly gazdálkodott; a gymnasium öt alsó osztályát Egerben, a többit magánúton végezte s 1878-ban Miskolczon tett érettségi vizsgálatot. Az egyetemet Budapesten látogatta, hol 1883-ban a magyar nyelv, irodalom és az egyet. történet tanítására tanári képesítést nyert. Félévig (1883.) a tanárképző intézet gymnasiumánál működött, azóta pedig mint bérlő gazdálkodik Czinkeháton Hevesmegyében.
Irt több költeményt (saját neve, Pius Orbán, Orbán, Castor, Nagy Kalap és Szerelmesi álnevek alatt), elbeszéléseket, tárczát, ismertetést és birálatot vidéki lapokba (Eger, 1882. Balassa Bálint Egerben, Emlékezés Kürhty Jenő és Kudlovics Andor fiatal költőkről; Hevesvármegye, Gyöngyös, Mátravidék, Friczi, Scorpio, Vásárhely és Vidéke, Regélő Themis, Eger és Vidéke, Szegedi Napló), és verset a fővárosi lapokba (Petőfi-Társaság Lapja, Magyarország és a Nagyvilág, Olvasótár, Ország-Világ, Képes Családi Lapok, Hölgyek Lapja.)
Munkái:
1. A legszebb asszony könyve. Bpest, (1882. Versek.)
2. Balassa Bálint báró virágénekeiről. Bölcselettudori értekezés. Bpest, 1890.
Kiadta Kajdacsi József hátrahagyott munkáit és életrajzi bevezetést irt hozzá. (1881.)
M. Könyvészete 1882.
Koszorú 1882.
Regélő Themis 1882.
Horváth Ignácz Könyvészete 1890. és önéletrajzi adatok.