Csiky Kálmán (alsó-csernátoni),
jog- és államtudományok doktora, műegyetemi rendes- és egyetemi magántanár, Cs. Károly Székelyföldről beszármazott gazdatisztnek fia, szül. 1843. febr. 5. Kenderesen Heves (a mai Jász-Nagy-Kun-Szolnok) megyében; középiskolai tanulmányait a kisujszállási, eperjesi s debreczeni gymnasiumban 1852-60-ig végezte, majd a debreczeni főiskolában még a bölcseletet, theologiát és jogot hallgatta; az utóbbi helyen a keletkező reáliskolában a magyar nyelv és történelem segédtanáráúl is alkalmaztatott. Tanpályája alatt három izben nyert díjat jogi s aesthetikai munkáiért, melyek között különösen kiemelték a Vörösmarty eposzáról irt tanulmányát. 1865-ben külföldre ment és fél-fél évet töltött a berlini és heidelbergi egyetemeken. Ezután utazott Német-, Holland-, Francziaországban és Svájczban. Haza jövén a Teleki Sándor gróf két idősebb fiának (Gyömrőn) volt nevelője s 1869-ben még beiratkozott a pesti egyetemre s ugyanitt nyerte jogdoktori rangját is. 1870 őszén a budapesti ev. ref. főgymnasiumhoz hivatott a latin nyelv és irodalom tanárának, hol 15 évig működött. Időközben az egyetemen mint magántanár habilitáltatván, itt a magyar magánjogot adja elő. Az 1881-84. évben mint Sepsi-Szent-György város képviselője részt vett az országgyűlésen. 1884 őszén a József-műegyetemen a magyar közigazgatási és magánjog nyilv. r. tanára lett. A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond-társaság megalakulásakor (1877.) rendes taggá választotta, hol székét: A franczia troubadourok kora cz. értekezéssel foglalta el (Erdélyi Figyelő 1880.) 1882 óta tagja a fővárosi törvényhatóság bizottságának és 1884 óta a budapesti ref. egyház tancásának.
Irodalmi működését 1865-ben a debreczeni Koszorúban kezdte, hol versei vannak; a debreczeni önképző társulat által 1872-ben kiadott Zsutai János költeményei elé a fiatal költő életrajzát irta. 1870 elején a Pesti Naplónak belső dolgozótársa lett, vezérczikkeket irt és a gazdasági rovatot vezette (1870-77.); 1870-ben ugyanazon lap tudósítóúl küldte a német-franczia harcztérre, hol két hónapot töltött és harcztéri tudósításokat küldött a Pesti Naplónak és a Pester Lloydnak Cs. K., majd külön Cs. és K. betűk alatt. 1872-ben munkatársa volt a Korunknak; itt és a Pesti Naplóban jelentek meg konstantinápolyi utilevelei is (1872. 229. 230. 233. sz.); 1878-79-ben a Nemzeti Hirlapnak volt munkatársa s vezérczikkirója. Ezeken kivül a M. Tanügy (1874. A protestáns egyetem) és Budapesti Szemle (1874-80.) hoztak tőle több tanulmányt birálatot és könyvismertetést. Egyes czikkek jelentek meg tőle még a Vasárnapi Ujságban (1873. Teleki Sándorné és Veres Pálné életrajza, 1878: Eszterházy gróf a hét torony foglya), P. Hirlapban, Nemzetben, Főv. Lapokban (1873. a Faustból) és a Székely Nemzetben (1882-84.), továbbá a Budapesti ref. gymnasium Értesítőjében (1880. Protestans gymnasium és protestans autonomia), Protestans Naptárban (1881-82. 1884.), a Székely közműv. és gazd. egyelt Évkönyvében (1882.), Szabadelvű Naptárban (1884. A magyar honvédelmi ügy fejlődése.), Nemzeti Nőnevelésben, M. Salonban (1885), a Protestans Szemlében (1891. A hit és babona multjából) és a losonczi Nevelésben (1891.) Országgyűlési beszédei a Naplókban jelentek meg.
Munkái:
1. Atala. Chateaubriand után ford. Bpest, 1876. (Olcsó Könyvtár 12.)
2. Cicero és barátai. Boissier Gaston után ford. U. ott, 1876.
3. A magyar alkotmánytan és jogi ismeretek kézikönyve. A polgári és elemi tanítóképezdék növendékei számára. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter által jutalmazott mű. U. ott, 1879. (2. jav. és átdolgozott kiadás. 1884. 3. kiadás. 1890. U. ott.)
4. A hazai alkotmány és jogismeret alapvonalai polg. és felsőbb népiskolák számára. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter által jutalmazott mű. U. ott, 1881. (3. jav. kiadás. 1890. 4-ik kiadás 1891. U. ott.)
5. A római birodalom képe Róma alapításától kezdve a nyugoti császárság végeig. Thierry Amadé után ford. U. ott, 1881.
6. A magyar állam közigazgatási joga. U. ott, 1888-89. Két kötet.
7. Magyar alkotmánytan népiskolák számára. U. ott, 1889. (2. és 3. kiadás. U. ott, 1891.)
Jegyei az említetteken kivül -y -n. és Cs-y., melyeket a P. Naplóban, Korunkban, Nemzeti Hirlapban és Budapesti Szemlében használt.
Moenich és Vutkovic, M. Irók Névtára 438.
M. Tudom. Akadémia Értesítője 1882. (Tagajánlás.)
Uj M. Athenás.
Szabadelvűpárti Naptár 1884.
Kiszlingstein, M. Könyvészet. II.
Horváth Ignácz Könyvészete 1884. 1888-90. és önéletrajzi adatok.