volt néptanító, szül. 1834. szept. 25. Varannón Zemplénmegyében, hol atyja Schermer Jakab néptanító volt, ki fiát hasonló feladatra nevelé. Atyja betegeskedése idején mint helyettese, 1848-ban pedig 14 éves korában önállóan vezette az iskolát. 1849 után katonának állott, és az altiszti előléptetésen hamar átesvén, a kassai hadkiegészítési parancsnokságnál a 34. gy.-ezrednek felszerelési raktárát mint őrmester kezelte. De öt évi szolgálat után gyenge testalkata miatt a hadseregből elbocsátották. Ekkor nevelősködött és tanított több helyen az elemi iskolákban; időközben a képzőintézeti tanfolyamot Kassán végezte; míg végre 1865-ben Verebélyen, mint igazgató-tanító, az egész életére végzetessé vált gégebaja miatt búcsút vett a tanítói pályától és mint irnok Aradmegye szolgálatába állott. A biróságok szervezésekor az aradi kir. törvényszékhez neveztetett ki s mint kezelő tiszt ő is részt vett a Szegeden működött gróf Ráday-féle ítélőtanácsnál. 1874-ben letette a pesti kir. táblánál a telekkönyvi vizsgát és tervezetet irt a telekkönyvi eljárás egyszerűsítéséről. Betegsége azonban lehetetlenné tette hivataloskodását és végkép visszavonult. 1881. szept. 14. alávetette magát a gégemetszés műtétének; összesen 27 éve betegeskedik és 10 éve, hogy mesterséges csövön vesz lélekzetet. A brémai nemzetközi állatvédő szövetség 1890. jan. 18. tiszt. tagjának választotta.
Még katona korában és később is sajtá neve s álnevek alatt irt politikai, közgazdasági, szépirodalmi, társadalmi s nevelésügyi czikkeket a lapokba; 1863-64-ben saját nevével közölt néhány költeményt a Nefelejtsben; irt még szépirodalmi, nevelési s vegyes tartalmú czikkeket a következő lapokba: Házi Kincstár (1864.), Alföld (1866-83. Kapás Endre, Istvánfi Nándor álnevekkel és S. E, s. e. jegyekkel is.) Arader Zeitung (1866-73.), Hon (1867. 18. sz. Székely inségügy.), Pressburger Zeitung (1867. jún. 18.), 1848. cz. pol. hirlap (1867.), Aradi Lapok (1868-69.), Fővárosi Lapok (1868-88.), Néptanítók Lapja (1868-74.), Magyar Jogász (1878. A telekkönyvi kezelés egyszerűsítése.), Népnevelők Lapja (1878-87.), Temeswarer Zeitung (1879. 163. 164. sz.) Arader Montagsblatt (1879. 19. sz.), Neue Arader Zeitung (1882.), Nemzeti Ujság (1883. 240. sz. a Népnevelés 10. sz. mell.), Állatbarát 1884-85.), Keszthely 1884-87. (Csákány névvel is.), Ált. Tanügyi Közlöny (1886.), P. Napló (1886. 248. sz.), Paedag. Szemle (1886. 6. füz. mell.), Arad és Vidéke (1887.), Aradi Közlöny (1887-90.), Arader Tagblatt (I. évf. Freimund aláirással), Vingai Néplap (1887. 2. sz. Az állatvédelem), Ország-Világ (1889. A magyar varottas); továbbá az Aradvidéki tan. egylet Évkönyve s Közlönyé-be (1871-72. 1875.) és az István bácsi Naptárába (1873.)
Munkái:
1. A középpont. Bpest, 1885. (A népiskolai kézimunkatanításról. Önéletrajzféle.)
2. Bellamy Edward, Visszapillantás 2000-1887. Angolból ford. Bpest, 1892.
Szinnyei Repertóriuma. Tört. I.
Magyar Jogász 1878. 260.
Horváth Ignácz Könyvészete 1885.
Fővárosi Lapok 1891. 285. sz. és önéletrajzi adatok.