kir. főügyész, udvardi Cs. Károly Fejérmegye alispánja s követe az 1847-48. országgyűlésen és baracskai Szűts Jozéfa ev. ref. szülők fia, szül. 1840. nov. 14.; a gymnasiumi tanfolyamot a sz.-fejérvári cisterciták főgymnasiumában végezte, a jogot a budapesti egyetemen; ezután ügyvédi oklevelet nyert. Közszolgálatát 1867-ben kezdte mint fejérmegyei aljegyző, 1868-ban tiszti alügyész lett, 1872-ben kir. alügyész Székesfejérvárott, 1873-75-ben ugyanaz Pápán. 1875. szept. lett kir. ügyészszé s Karczagon, Nagyváradon, Veszprémben és a pestvidéki ügyészségnél működött. 1887. nov. 14. kir. főügyészi helyettes Budapesten és a királyi táblák szétosztása alkalmával 1891. máj. kir. főügyész lett Debreczenben.
Szépirodalmi téren 1856-ban kezdett működni, verseket és elbezséléseket irt a következő lapokba: Hölgyfutár (1856-61.), Kalauz (1857-58.), Győri Közlöny (1858-59.), Vasárnapi Ujság (1858.), Szépirodalmi Közlöny (1858.), Uj Nemzedék (1862. belmunkatárs), Napkelet, Nefelejts, Arany Koszorúja (1863-65.), Főv. Lapok (1864-65. 1883.) és Családi Kör (1864-66.), Pesti Hölgydivatlap, Budapesti Hirlap (1883.); Politikai s büntetőjogi czikkeket irt a Pesti Naplóba, (1883. Csemegi, Bűnvádi eljárási javaslatáról irt kritika), Nemzetbe, Jogtudományi Közlönybe (1889. Mentelmi jogról) s a Büntető Jog Tárába.
Munkái:
1. Dicsőség és szerelem. Pest, 1865. Két kötet. (Elbeszélések.)
2. A magyar büntető törvénykönyv a büntettekről (1878. évi V. t.-cz.) Kézikönyvűl birák, ügyészek, ügyvédek számára. Székesfehérvár, 1880.
3. A magyar büntető törvénykönyv a kihágásokról. (1879. évi XL. t.-cz.) Kézikönyvűl. Veszprém, 1880. (2. kiadás. U. ott, 1881.)
4. Az 1881. évi XXXVII-ik törvényczikk a magyar büntető törvénykönyvnek (1878. V. t.-cz. és 1879. XL. t.-cz.) életbeléptetéséről. U. ott, 1880. (2. jav. kiadás. U. ott, 1881.) Az irodalomban Udvardy Vincze nevet használt.
Petrik Könyvészete.
M. Könyvészet 1881.
Ügyvédek Lapja 1891. 35. sz. és önéletrajzi adatok.