bankhivatalnok, szül. 1834. júl. 10. Érden Fehérmegyében, hol atyja De Rivo József főtiszt volt hg. Batthány Fülöp akkori tulajdonosnál; iskoláit Szombathelyen és Sopronban végezte, azután (1853.) ő is a herczegi uradalomba ment gyakornokúl, 1857-ben a herczeg személye mellé Bécsbe, hol tagja lett egy irói s művészi társaságnak, mely Frankenburg, Balogh Zoltán, Ágai A., Kertbeny, Izsó Miklós, Zajzoni, Kecskemety Aurel sat.-ből állott. 1871-ben, miután Batthyány herczeg elhalt, Horváth Boldizsár meghívta a Magyar ált. földhitel-részvénytársulathoz gazd. tanácsosúl; ezen intézet megszünte óta a Széll Kálmán által alapított Magyar jelzálog-hitelbanknál van hasonló állásban.
1855-től 1873-ig irt verseket a következő lapokba és albumokba: Hölgyfutár (1855-64.), Kalauz (1857.), M. Néplap (1857-58.), Bulyovszky Nefelejtse, Családi Kör, Vahot Imre Napkeletje (1858-62.), Császár Ferencz Divatcsarnoka (1861.), Csokonai Album (1861.). Császárfürdői Album (1863.), Lisznyay Album (1863.), Vasárnapi Ujság (1863.) és Müller Gyula Nagy Naptára (1856.); utóbb csak az Arany Szépirodalmi Figyelőjébe, Koszorujába, Tóth Kálmán Fővárosi Lapok-jába (1864-73.) s a Magyarország és Nagyvilágba (1873.) irt.
Munkái:
1. Hegyháti dalok. Pest, 1857.
2. Lyrai költemények. Bécs, 1858. (Balogh Zoltán adta ki.)
3. Csermelyi Sándor ujabb versei. Pest, 1863.
Arczképe Vizkelety Béla által kőre rajzolva, Rohn és Grund által nyomtatva megjelent a Napkelet mellett 1862-ben Pesten.
Petrik Könyvészete és Bibliogr.
Kertbeny, Könyvészete I. Magyar költők. (Bpest, 1880. Kefelevonat) és önéletrajzi adatok.