Csergheő Géza (nemes-tacskándi),
nyug. cs. és kir. őrnagy, Cs. Ferencz unokája, Cs. Lőrincz min. oszt.-tanácsos és dünkircheni Ebeling Vilma fia, szül. 1841. júl. 26. Heiligenstadtban Alsó-Ausztriában; a gymnasium alsó osztályait a bécsi Therezianumban, a felsőbbeket az akad. gymnasiumban végezte. Az 1859-60. téli félévben az innsbrucki egyetemen az osztrák történetet hallgatta. Ekkor hadapród, majd hadnagy lett az osztrák hadseregben és részt vett az 1859. olasz hadjáratban. 1866-ban főhadnagygyá léptették első s a második olasz hadjáratban harczolt. 1869-ben a magyar testőrség fölállításakor oda helyezték át, hol atyja, öregatyja s nagyatyja is szolgáltak. 1871-ben törzstiszti tanfolyamot is végzett és 1872-ben, saját kérelmére, visszahelyezték a Dom Miguel ezredhez. 1874-ben százados lett a magyar honvédségnél. 1875-ben a tiroli vadászokhoz helyezték át, hol érem-, czímer- és régészeti osztályt rendezett be a brixeni seminariumi múzeumban és alapította a sphragistikai cabinetet a vorarlbergi tartományi múzeumban. 1882-ben szolgálatonkivüli cs. kir. őrnagygyá neveztetett ki és Ungvárra költözött onnét pedig 1888-ban Budapestre tette át lakását. 1871-ben öt társával alapította a bécsi «Adler» herald.-geneal.-társaságot, melynek vál. tagja; úgyszintén a bécsi műemlékek társulatának is levelező, a vorarlbergi tartományi múzeumnak tiszt. és a magyar herald. és geneal. társaságnak vál. tagja.
Leginkább a pecsét- és czímertannal foglalkozik és e tekintetben számos értekezést irt. Családtörténeti s czímertani értekezései s kisebb czikkei a következő szakfolyóiratokban és lapokban jelentek meg: a bécsi Herald.-Geneal.-Zeitschrift (1871 óta), a berlini Hof- und Adelszeitun (1876.), Vorarlberger Landeszeitung, Bote für Tirol u. Vorarlberg (1879.), Ung (1884.), Turul (1884 óta), Ungar. Revue (1885 óta), Századok (1889. Listhy László a költő és a gyilkos két külön személy, Vissgrill és a magyar genealogia, Felelet a Költő-e, vagy gonosztevő czikkre); Archaeologiai Értesítő (1886. 1890. Szapolay Imre sirköve, Csoma Józseffel együtt.)
Munkái:
1. J. Siebmachers grosses allgemeines Wappenbuch. Ungarischer Adel. Nach Original – Quellen bearbeitet. Nürnberg, 1885-91. (Eddig 25 füzet.) A munkának ezen magyar részét, mely hétezernél több czímert fog tartalmazni (egy füzetben 216 czímer van), előbb Nagy Ivánnal együtt, 1887-tól fogva a 8. füzettel maga irja.
2. Die erloschenen freiherrl. Linien des Hauses Jurišić. Bpest, 1887.
3. Alte Grabdenkmäler aus Ungarn. Bpest, 1889. (Csoma Józseffel együtt. Ism. Arch. rt.)
Családtani gyűjteményét a m. n. múzeumnak ajándékozta.
Grenser, Adressenbuch. Wien. és önéletrajzi adatok.