a magy. földhitelintézet ügyvédje, szül. 1828. febr. 2. Somogymegyében; a gymnasiumot Gyönkön kezdte és Csurgón végezte; felsőbb tanulmányait Sopronban folytatta s Pápán fejezte be 1851-ben; ekkor ugyanott a költészet, szónoklat, magyar, latin s görög irodalom tanárává választatott és 1861-ig működött, midőn Veszprémmegye jegyzője lett; egy év mulva az egész tisztikar leköszönvén, Budapestre jött és azóta a magyar földhitelintézet ügyvédje.
Tanárkodása alatt a Győri Közlönynek rendes munkatársa volt. Költeményei, beszélyei, tárczaczikkei, értekezései a nevelés és tanítás köréből a következő lapokban jelentek meg: Kalauz (1858.), Nefelejts (1860-66.), Vasárnapi Ujság (1861. 1864.), Hölgyfutár (1862-64.), Divatcsarnok (1863.), Hazánk és a Külföld (1866-70.), Magyarország és a Nagyvilág (1867-70.), Fővárosi Lapok (1864-65. 1868-71.), Lisznyay Album (1863.), Családi Kör, Képes Világ (két angol regényt fordított és Lord Byron, Moore Tamás, Victor Hugo, Musset, Heine több költeményét.)
Munkája: Egy vörös kalap, mely elázott. Regény. Pápa, 1860. Két kötet. (Előbb a Győri Közlönyben. Ism. a Nefelejts.)
Kéziratban: Lord Byron Childe Harold-ja, melyből több mutatványt közölt.
Petrik Könyvészete és önéletrajzi adatok.