Csengey (Csenge) Gusztáv Adolf,
ág. ev. gymnasiumi tanár, a Petőfi-társaság tagja, szül. 1842. aug. 8. Komáromban; atyja gazdatiszt volt a Zichy grófoknál Mosony, majd Abaujmegyében; utóbb 1849 végén Irsán (Pestm.) és később Aszódon községi jegyző lett. Cs. G. 1856-ban mint magántanuló végezte az 1. és 2. gymnasiumi osztályt és ez év őszén a pesti ág. ev. gymnasium 3. osztályába lépett; végezvén a 4. osztályt a soproni lyceumba ment, itt végezte az 5. és 6. osztályt (1858-60.); a 7. és 8-at a nagykőrösi ref. gymnasiumban (1860-62.). 1862-ben a pesti egyesült prot. theologiának növendéke lett 1862/3-1864/5.), mellékesen Ballagi Mór mellett működött mint segédszerkesztő; 1866 őszén sulyos szembaja miatt erről lemondott és okt. Németországba ment a jenai egyetemre; itt volt a következő év aug. végeig, közben utazást is tett. 1867 őszén visszatért hazájába s Szolnokon nevelősködött. 1868-ban szembaja miatt Aszódra vonult szüleihez. Sopronban letette a papi vizsgálatot, mire Aszódra hívták meg kisegítő negyedik tanárnak; itt két évig működött tiszt. czímmel; egy évi szünetelés után megválasztották segédtanárnak. 1874-ben letette a tanári vizsgát és a gímnasium igazgatója lett; erről 3 év mulva lemondván, ugyanott megmaradt rendes tanárnak 1886-ig, midőn őszszel az eperjesi ág. ev. kollegiumban lett theologiai tanár, hol jelenleg is működik.
Költeményei s elbeszélései a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: Vasárnapi Ujság (1862-69.), Nefelejts (1863-65. 1871-73.), Üstökös (1865. és 1868-ban Babszem Jankó álnévvel, azontul 1872-ig saját neve alatt), Gyermekbarát (1865-66. Cs. jegygyel), Divat (1868-69.), Családi Kör (1862-től), Képes Világ (1872-74.), Magyar Ujság (1871. A ullámok közt cz. regénye), Magyarország és a Nagyvilág (1871-72. 1882.), Csiszér-Ugróczi Ida Ifjusági Könyvtára (1873.), Otthon (1875.), Hasznos Mulattató (1877. 1881.), Lányok Lapja (1877.), Ország-Világ (1883.), Főv. Lapok (1883-84. 1887-88.), A Petőfi-Társaság Lapja (1878.); vidéki lapok: Délibáb, Váczvidéki Lapok (1875.), a székesfehérvári Szabadság (1882-83. A más világon és A czimer rabja cz. egy és négykötetes regényei), Beszéde az ifjusághoz (Aszódi ev. gymnasium értesítőjében 1875.) és Prot. Szemle (1890.)
Munkái:
1. A hullámok közt. Regény Pest, 1871. Két kötet.
2. Csengey Gusztáv munkái. Bpest, 1874. (I. kötet Költemények. Ism. Figyelő. II. és III. köt. Beszélyek.)
3. Eszter. Költemények. Esztergom, 1876.
4. A gavallérok. Regény. Bpest, 1877. (Magyar Hölgyek Könyvtára 118. 119.)
5. Bokrétás világ. Költői elbeszélés. U. ott, 1878.
6. Elbeszélések. U. ott, 1889. (Utközben. I. Ism. Egyetértés 226. sz., Prot. Egyh. és Isk. Lap 46. sz.)
7. A mocsarak királya. Tört. elbeszélés. U. ott. (1889. Előbb a cs. Ugróczy Ida Ifjuság Könyvtárában jelent meg 1873.)
8. A vadonban. Regény. Bpest, 1889. Két kötet. (Ism. Bud. Szemle LXII. 1890.)
Szerkesztette a Gyermekbarátot 1865-66-ban. (E lapba több czikket és verset irt Cs. aláirással.)
Moenich és Vutkovich, M. Irók Névtára 435.
Petrik Könyvészete.
Tipray, M. Irodalom 1878.
Horváth Ignácz Könyvészete 1889. és önéletrajzi adatok.