m. kir. honvédelmi miniszteri tanácsos, Biharmegyének 1848., 1861. és 1867. főjegyzője, a hosszúpályi kerületnek az 1865-68. országgyűlésen képviselője. 1861-ben a felirati párthoz és később is Deák Ferencz környezetéhez tartozott. 1869-ben miniszteri tanácsosnak hivatott a honvédelmi miniszteriumba, hol az első években nagy törvényismeretével és szervező képességével, kiváló szerepet játszott; későbben is a törvényjavaslatok szerkesztésénél mindig befolyt. Meghalt 1885. szept. 30. Nagyváradon 66. évében. Mint Biharmegye főjegyzője oly kedveltségnek örvendett, hogy a megye közönsége arany tollal tüntette ki.
A bihari czukorgyár-egyesületről irt az Ismertetőbe (1841.) és M. Gazdába (1842.). Beszéde Beőthy Ödön emlékezete megörökítése tárgyában Bihar vármegye közgyűlésén 1868. márcz. 18. a P. Naplóban (1868. 73. sz.) Az országgyűlésen több beszédet tartott és mint bátyja (Cs. Antal) ő is kiváló stilista volt.
Munkája: Versek, melyekkel Starovessky Károly urnak Kolyiklet helysége birtokába az 1834-dik év Kisasszony hava 4-én lett beiktatását tiszteli. Nagyvárad.
Ország Tükre 1862. 10. sz. arczk.
Magyar ország és a Nagyvilág 1867. 2. sz. arczk.
1885: Bud. Hirlap 269.
Függetlenség 269.
Egyetértés 269. sz.
Petrik Bibliogr. és gyászjelentés.