ev. ref. lelkész, szül. 1751. aug. 23. Kis-Szécsénben Barsmegyében földműves szülőktől; iskoláit Kecskeméten és 1775-ben a debreczeni főiskolában járta, hol hat év alatt elvégezte tanulását, mire a rhetorika tanításával bízták meg. Innét Mezőtúrba ment tanítónak és két év mulva külföldre, hol a marburgi, frankfurti és erlangeni egyetemeket látogatta. Visszatérvén, kecskeméti káplán és 1878-ben bölcskei, tolnamegyei lelkész lett. Itt töltötte el egész életét; 1797-ben egyházmegyei ülnökké és pénztárnokká, 1803-ban alesperessé, 1826-ban főesperessé választották. Meghalt 1844. ápr. 21. 93 éves korában.
Munkája: Oskolai Káté a helvécziai vallás-tételt tartó nagyobb tanuló gyermekek számokra. Pest, 1820. és 1831. (A dunamelléki egyházkerület által koszorúzott pályamű.)
Uj M. Athenás 88.
Petrik Bibliogr.