orvostudor, előbbinek testvéröcscse, szül. 1757. szept. 4. Komáromban; elvégezvén hazájában a bölcseletet, mathesist, theologiát és törvényt, az orvosi tudományok tanulása végett 1786 őszén Göttingába ment, hol három évet töltött el; 1789-ben a bécsi orvosi clinicumot látogatta s ugyanott 1790. júl. 2. orvostudorrá lett, mire még nehány hónapig a szülészetet és állatgyógyászatot tanulta. 1790 végén beutazta Németország nagy részét, Hollandiát, Angol-, Francziaországot és Svájczot. 1792-ben visszatért és Pesten telepedett le, hol mint gyakorló-orvos működött. Különösen a himlőoltásra nézve vannak maradandó érdemei; 1801. aug. kezdte el azt és esztendőnként átlag 400-ra ment az általa beoltottak száma. Meghalt 1838. márcz. 23. Pesten. Tagja volt a pesti kir. tud. egyetem orvosi karának, a londoni orvosi s a jenai mineralogiai társaságnak pedig levelezője.
Orvosi dissertatióját és külföldön megjelent czikkeit nem ismerem.
Közhasznú Esmeretek Tára III. 444. I. (A. Balogh Pál.)
Jelenkor 1838. 26. sz.