Cseh Károly (alsó-csernátoni),
orvostudor, Cs. Máté kir. táblai fogalmazó és Nánásy Mária fia, szül. 1838-ban Alsó-Csernátonban Háromszékmegyében; 1847-ben a kézdi-vásárhelyi katonai nevelőintézetbe került és ott tanult 1849. nyaráig, midőn az orosz hadsereg betörésével az intézet létezése is megszünt. A szabadságharcz után Sepsi-Szentgyörgyön folytatta tanulását és 1854-ben a német nyelv elsajátítása végett a brassói ág. ev. reáliskolába küldték; 1857-ben a nagy-enyedi kollégium 3. gymnasiumi osztályába lépett és 1863-ban a harmadik bölcseleti osztályt bevégezte s őszkor a pesti egyetem orvosi karába iratkozott be, hol 1869. márcziusban orvostudorrá avattatott fel és 1870. márcz. szülészmesteri oklevelet nyert. A Rókus kórhznál segédorvos volt 1870. júniusig; júl 27. az első erdélyi vasút piskii állomására pálya- és gyárorvosnak lett kinevezve. Szülőföldére vágyván, 1871. aug. 18. Gyergyó-Ditróban községi orvosnak választották meg, minden második évben borszéki fürdőorvosi jogosultsággal. Az 1872-75. országgyűlésen Háromszék kézdi-orbai kerületét képviselte balközépi programmal; a képviselőházban tüzetesebb felszólalásai a közegészségügyre s a keleti vasúti csatlakozásra vonatkoztak. 1875-ben mint gyakorló-orvos Székelyudvarhelyen telepedett le; 1877. ápr. mint bányaorvos Zalatnára költözött; 1880. febr. mint gyakorló-orvos Kézdivásárhelyre ment. 1885. ápr. közegészségi felügyelővé neveztetett ki Budapestre, hol jelenleg is működik.
Dolgozatai a következő lapokban jelentek meg: Hon (a 60-as években a háromszéki ügyekről czikkezett Vastag Nyak, Háromszéki, Dr. Spectator, Viator, Egy képviselő, Egy volt képviselő, Rusticus, Siculus, Halasági, Fürdővendég, Egy kandi Székely, Pech Vogel, Lefőzött, Budavár ős szelleme álnevek, -h -y és más jegyek alatt); Kolozsvári Közlöny (1865. Vázlatok a székely nemzet alkotmányos életéből); Hazánk és a Külföld (1867. Az üvegről és Hogy is lettek a Székelyföldön jobbágyok); Ellenőr (1869-73. 1876. több czikk a székelyek érdekében; 1874. A mi jó szász atyánkfiai); Fürdői Lapok (1873.), Vasárnapi Ujság (1874.), Orvosi Hetilap (1874 óta), Nemere (1880-82.), Tátravidék (1884. Borszék és A Putna völgye), Székely Nemzet (1876-83. Kirándulás Bélborba, A székelyföldi eloláhosodás, 1888. A szász néppárt 1889. Legyünk a saját magunk ura, sat.) M. Polgár (1885.); Nemzet (1887. 230. sz. Borszék és vidéke, 1888. 139. sz. A székelyfürdők érdekében.)
Munkái:
1. Borszék gyógyászati és nemzetgazdászati szempontból. Bpest, 1873. 2. kiadás. U. ott, 1885. (Ugyanez német, franczia, angol és rumén nyelven. U. ott, 1873.)
2. Kivonat Cseh Károly: Borszék cz. művéből. U. ott, 1875.
3. Borszék gyógy- és fürdőhely. U. ott, 1885.
4. Egészségügyi levelek egy anyához. U. ott, 1878.
5. Nagy Gyula úr ugynevezett hiteles adatai. U. ott, 1882.
Szinnyei Könyvészete.
M. Könyvészet 1878. 1887.
Tipray, M. Irodalom 1878.
Bakk Endre, Bak és Jancsó család története 193. l. és önéletrajzi adatok.