bölcselettudor, kegyesrendi tanár, szül. 1809. júl. 5. Szegeden, hol a bölcseleti tanfolyamot bevégezvén, 1828. okt. 6. a kegyesrendiek közé lépett; 1833. aug. 7. misés pappá szenteltetett és a lévai gymnasiumnál tanárnak alkalmazták, egyszersmind bölcselettudor lett. Léváról Nyitrára, innét Váczra s a kolozsvári gymnasiumhoz tétetett át; tiz évi működés után 1843-ban az ottani lyceumban a bölcselet tanára lett. 1848-ban ugyanott társház- és gymnasiumi igazgató lett. A német kormány a tanítástól fölmentette; ily helyzetben volt 1852-ig. 1853-ban a sátoralja-ujhelyi gymnasiumban tanított; onnét Kecskemétre áttétetvén, pár év mulva a gymnasium vezetésével bízatott meg; arról négy év mulva lemondott és Veszprémben tanárkodott. 1862-ben a tanterv változtával Pestre tétetett át, hol nyolcz évig a főgymnasiumban a bölcselettel és latin nyelvvel foglalkozott. 1869-ben nyugalomba vonult és a rendház másodfőnöke lett Debreczenben, hol 1883. márcz. 11. meghalt.
Czikkei: A kecskeméti algymnasium története (Tanodai Lapok 1857.), A társadalmak biztosítéka a törvények iránti tisztelet (Kecskeméti Gymnasium Értesítője 1859), Ismereteink forrásairól, A tudat keletkezéséről, Az ismereteknek bizonyosság fokozat szerinti osztályozásáról. Az ismeret mint tudás, hit és véleményről, A vallási hitről (Uj M. Sion 1874-76.)
Munkája: Az ember szellemi élete. Debreczen, 1873. (Ism. M. Állam 60. sz.)
Kéziratban: Az ismeretek eredete és törvényei.
Szőllősy, Szerzetes Rendek II. 22.
Kegyesrendiek Névtára 1882-84.
Váry, Huszonöt év 21. 43. 57. 58.
Petrik Könyvészete.
Önéletrajza (Márki Sándor gyűjteményében) és gyászjelentés.