orvostudor, egyetemi tanár, kir. tanácsos, szül. 1796. aug. 8. Felső-Bányán, hol atyja Cs. Kristóf örmény származású kereskedő volt; a gymnasiumot és a két bölcseleti évet Nagyváradon végezte; orvosi pályáját 1815-ben a pesti egyetemen kezdette s 1820. máj. 6. orvostudorrá avattatott. Ezután mint gyakorló orvos működött Pesten, hol a cholera alatt 80-nál több beteget volt kénytelen naponként látogatni. 1824. ápr. 4. az egyetemnél orvoskari jegyzőnek választatott, és ez év végén az orvoskar társas tagjai közé is fölvette. Mint boncztanár 1827-ben kezdette meg hivataloskodását a pesti egyetemen. 1830-31-re az orvosi kar dékánja volt. 1838-ban beutazta egész Németországot, utóbb Belgiumot, Hollandiát, Franczia s Angolországot, Algirt, Spanyolországot, Portugalliát, Oroszországot, Svájczot és Olaszországot. 1848. máj. 1. Eötvös József báró vallás és közoktatási miniszter miniszteri tanácsossá s az egyetem alelnökévé nevezte ki, mely tisztét 1849. febr. 1-ig viselte. 1855-ben a közegészségi bizottmány állandó tagjává lett. 1859. márcz. 27. mint egyetemi tanár nyugalomba vonult és cs. és kir. tanácsosi czímet nyert. Meghalt 1860. szept. 14. Pesten. Lenhossek József tartott fölötte emlékbeszédet 1864 nov. 2. a pesti egyetemen. Közel 100,000 frtra menő vagyonából 35,000 frtot hagyott nemes és kegyes czélokra, többi közt 1000 frtot a m. tud. akadémiára.
Munkája: Dissertatio inaug. medica de intestino sanguinis motu ut praecipuo circulationis adminiculo. Pestini, 1820.
Arczképét Barabás által 1860-ban rajzolva, Reiffenstein és Rösch által Bécsben kőre nyomt. tanítványai adták ki Pesten.
Bud. Hirlap 1860. 212. 216. sz.
M. Sajtó 1860. 212. sz.
Orvosi Hetilap 1860. 44. sz.
Lenhossek József Emlékbeszéde. Pest, 1864.
Szinnyei Könyvészete.
Figyelő II. 1877. 31. l. és gyászjelentés.