Csatári (Tsatári) János (sarkadi),
városi tanácsos, szül. 1730-ban Debreczenben nemes szülőktől; a gymnasiumot szülővárosában végezte; innét Belgiumba és Szászországba ment ki s Halléban jogot tanult. Azután Debreczenben 27 évig különféle községi hivatalokat viselt és mint a város tanácsosa halt meg 1782. febr. 7. Debreczenben. Neje Hatvani Mária volt és így Hatvani tanárral atyafiságba jutott.
Munkája: Magyarország historiájának rövid summája, melyet hazájához való szeretetéből irt. Halle, 1749.
Kéziratban hátrahagyott magyar munkái: Scientia numismatica, avagy pénzekről való tudomány; Ars heraldica, avagy czimerekről való tudomány; Egyháztörténelem; Erdélyi fejedelmek sirkövei; Debreczen város historiája, Nagyvárad városáról értekezés, Osztervald Péternek a szerzetes rendekről irt német munkájának fordítása; latin nyelven: Mausoleum principum Transilvaniae; Methodus, vel tabula, qua scientiam numismaticam bono ordine tractandam... offert; Succincta commentatio heraldico critica de insignibus regni Hungariae, ut et principatus Transilvaniae heraldicis; Chorographia magni principatus Transilvaniae (megvan másolata a m. n. múzeumban); Historia litteraria Hungariae, Succincta juris Hungarici historia; Commentatio in Virgilium.
Horányi, Nova Memoria 707. (hol sirirata is közöltetik.)
Katona, Historia Critica XL. 721.
Közhasznú Esmeretek Tára III. 431. (Fábri Pál.)
Csokonai Album 219. 242. l.
Szűcs István, Debreczen Története III. 979.
Ifj. Szinnyei József, Irodalmunk Története 76.
Figyelő II. 1877. 181.
Torma Repertóriuma 164.
Petrik Bibl. I.