kalocsai érsek, szül. 1826. decz. 4. Nyitra-Zerdahelyen; iskoláit Nyitrán kezdette, Tatán és Esztergomban folytatta; mint esztergommegyei növendékpap a pozsonyi Emericanumban töltött két évet. Nagyszombatban a bölcseleti s 1847-től a bécsi Pazmanaeumban a theologiai tanfolyamot hallgatta. 1850. szept. 24. fölszentelték, mire a nagyszombati érseki konviktus praefektusa, később az ottani érseki lyceumban tanár s utóbb a pápának t. kamarása lett. Hogy tanulmányait és tapasztalatait gyarapíthassa, az osztrák tartományokban és Felső-Olaszországban a gyermek-szemináriumok tanulmányozása végett utazott. Lányi Károlynak az érseki szentszéki jegyzőségről történt eltávozása után, 1853. végén, ennek helyére hivták meg Esztergomba, hol egyúttal levéltárnok és három év mulva érsekhelynöki titkár lett. 1864 óta a primási iroda igazgatója volt és ezen állásában Simor János herczegprimás is megerősítette s abban még akkor is meghagyta, midőn 1870-ben kanonok lett. 1874. febr. 17. ő felsége szepesi püspökké, 1881-ben val. belső titkos tanácsossá, 1891. okt. 27. pedig kalocsai érsekké nevezte ki. A főrendiház pénzügyi bizottságának tagja. A magyar orvosok és természetvizsgálók Tátrafüreden tartott XXIV. vándorgyűlésének egyik elnöke volt 1888. aug. 23-27-ig; a magyar szellemű tót közművelődési egylet egyik alapítója és vezére. Egyházmegyéje szűkebb ellátású lelkészei számára, 17 évi püspöksége alatt 100,000 frtnál többet áldozott. A képzőművészeteknek leghathatósabb támogatói közé tartozik. Az akadémia dísztermének kifestésére 2000 frtot adott.
A Pazmanaeumban töltött tanuló évei alatt bécsi leveleket irt több magyar lapba és folyóiratba. Egyházi tárgyakról több czikke jelent meg a Religióban, a mellett irt mennyiségtani dolgozatokat is. A nagyszombati r. k. gymnasium Értesítőjében megjelentek tőle: A nagyszombati érseki convictusról (1853) és Momentum matheseos czímű értekezései (1854.); egyúttal megkezdette előadási vezérfonalúl bölcseleti tankönyvét, de annak befejezésében az egyházi kormányzathoz történt áthelyezése meggátolta.
Munkái:
1. A dohányzás tilalmáról papnöveldékben. Megjutalmazott pályairat. Nagyszombat, 1846. (Császtka névvel.)
2. Viszonyszámi táblák. Tanítványai számára. U. ott, 1853.
3. Oratio panegyrica in honorem angelici doctoris S. Thomae Aquinatis. Strigonii, 1874.
Bőkezűségéből Szepesváralján nyomda és Szepesi Közlöny cz. társadalmi hetilap létesűlt. A Supplementum Analectorum Terrae Scepusiensis Pars II. cz. régi egyháztörténelmi vállalatot tovább folytatta. A Monumenta Vaticana cz. vállalat költségeire 3000 frtot adott.
Arczképe Vereby Soma Honpolgárok Könyve (X. (1875.) cz. munkában jelent meg Grund budapesti kőnyomó intézetéből.
Vasárnapi Ujság 1874. 44. sz. arczk.
Bud. Hirlap 1884. 260. (Cs. Gy. talárban és pongyolában.)
Zelliger Alajos, Esztergom-Vármegyei Irók 25.
Sturm Albert, Uj Országgyülési Almanach 14.
Catalogus Bibl. Joann. Card. Simor 279.
Schematismus Strigoniensis 1850-74.
Petrik Bibliographiája.
M. Salon XIII. 1890. 39. l. arczk.
1891: Budapesti Közlöny 250. sz. Vasárnapi Ujság 45. sz. arczk. Zentai Közlöny 45. sz. Ország-Világ 1891. 45. sz. Nemzet 300. sz. M. Állam 251. sz.