kegyesrendi áldozó-pap, tiszt. kormánytanácsos és a m. tud. akadémia lev. tagja, Cs. Ignácz polgár és Dobos Erzsébet fia, szül. 1821. jan. 3. Duna-Szerdahelyen Pozsonymegyében; iskoláit az érsekujvári algymnasiumban kezdte 1830-31-ben s a pozsonyi gymnasium 2. és 3. osztályában folytatta. Az 1833-34. tanévre Nagyszombatba vitte atyja, hol a Benedekrendiek gymnasiumában három évig járt; itt ismerkedett meg Reguly Antallal, kivel 20 év mulva a magyar mythologia érdekében érintkezett ismét. 1836. szept. 14. öltözött be Privigyén a piarista rendbe; ekkor már irt latin elegiákat és a német irodalommal is megismerkedett, sőt a tót nyelvben is jártasságot szerzett. A noviciatus után 1838-39-ben Privigyén a 2. latin osztályt, 1839-40-ben Podolinban a 3-dikat tanította s megtanulta a franczia nyelvet. 1840-41-ben Podolinban a 3-dikat tanította s megtanulva a franczia nyelvet. 1840-41-ben Beszterczén tanított. 1841-43. Kolozsvárt a bölcselet tanulása mellett a classica literaturával foglalkozott és az olasz s angol nyelv tanulásához fogott. 1843-45-ben Nyitrán theologiát tanult és e mellett a magyar irodalom tanulmányozásához fogott, a Dugonics-társaságban működött és Platon műveit fordítgatta. 1845-46-ban Szt-Györgyön folytatta theologiai tanulmányait. 1846. aug. 6. ordináltatván, Kolozsvárra rendeltetett az 1. osztály tanítására, és 1847-48-ban ugyanott a 2. gymnasialis osztályt tanította. Egyes ünnepélyes alkalmakkor az akadémiai templomban egyházi beszédeket is mondott magyarúl és egy izben németűl. Az unió után szülőinek körébe vonult és a görög nyelv tanulásával foglalkozott. 1848-ban Budára tétetvén, Czuczornak budai fogsága alatt jelentékeny enyhülést eszközölt ki közbenjárásával és ekkor levelezett is vele. 1849. ápr. Magyar-Óvárra helyezték át a gymnasium 4. osztályának tanítására, hol a következő évben az első osztályt tanította. 1850-51-ben Szent-Györgyre rendelték, honnét egy párszor Bécsbe rándult a tudományos intézetek tanulmányozására. 1851 elején ismerkedett meg Ipolyi Arnolddal, kihez átjárogatott Zohorra, kinek Mythologiájához jelentékeny anyaggal járult. 1851-52-ben Léván magyar s görög nyelvet és történelmet, 1852-53-ban Nyitrán görög, magyar és német nyelvet tanított. 1853-54-ben Szegedre került, hol 14 évig a gymnasium felsőbb osztályaiban működött és folytatta a néphagyományok gyűjtését. Itt történt 1853 őszén Lubrich Ágosttal baráti ismerkedése. A Dugonicsszobor eszméjét megpendíté, az árvaház alapítását sürgette s 1854 óta ajánlgatta az iparos-legényegyletet, mely 1860-ban létesült. Szeged történetének megirására buzdított és maga vállalkozott az egyház és tanügy történelmének búvárlására, melyre nézve folytatta a kutatást. 1854-ben a nyári szünet két hónapját tudományos és tanügyi tapasztalás végett Bécsben töltötte. 1867-ben a tatai gymnasium igazgatója lett és részt vett azon tanügyi conferentiában, melyet b. Eötvös József Budán a gymnasiumi és főreáliskolai tanárokkal tartott. 1870. nov. főbbjei a pesti társházba rendelték, azon feladattal, hogy a rend történeti adatait búvárolja.
A magyar tud. akadémia 1886. máj. 6. levelező tagjai sorába, 1887-ben a vatikáni okirattár szerkesztő bizottsága is tagjává választotta; a m. történelmi társulat igazgató-választmányi s a Szent-István-társulat tudományos és irodami osztályának tagja.
Történelmi, irodalomtörténeti, aesthetikai, nevelésügyi s vegyes tárgyú czikkei a következő lapokban és folyóiratokban jelentek meg: P. Napló (1851. 1853-59), Uj M. Muzeum (1852. 1859-60), Családi Lapok (1854), M. Nyelvészet (1855-56), M. Sajtó (1855-56. 1858-60), Szegedi gymnasium Évkönyve (1856. Önképzési irányzatok), Vasárnapi Ujság (1859. Ipolyi Arnold életrajza), Szegedi Hiradó (1859. Dugonics András emléke, 1861-62. 1864-65), Idők Tanúja (1862. 1864-67), Religio (1862. 1870), Szépirodalmi Figyelő (1862), Koszorú (1864), M. Sion (1863-64. 1867-68. 1873), M. Alföldi Képes Könyvtár (1864-65), Kath. Néplap (1865. Kiss Károly akad. tag életrajza), Szeged (1865-67), Tanodai Lapok (1867. 1870), Szegedi Néplap (1867), Egri Egyházmegyei Közlöny (1869), Egri Népkönyvtár (1863), M. Állam (1869 óta, 1871. 289. Nevelési s oktatási fogyatkozásaink, 1872. 284: Az oktatásügy új phasisa, 1873. 9. Óvszerek a társadalom veszélyei ellen, 1877. 214. Schirkhuber Móricz életrajza, 1890. 246-49. 253. 270. 287. Nefelejts szálak Simai Kristóf emlékére), Reform (1870), Népiskolai Lapok (Szatmár 1870), Szabad Egyház (1871), M. Nyelvőr (1872), Kath. Hetilap (1873. Petőfi és Jókai szelleméről. 1875), Századok (1874-75), Népiskola (Eger, 1875), Tájékoztató (1876), Figyelő (II-XXVI. 1877-89), a bécsi Gemeinde Zeitung (1889. Konarski Szaniszló élete), Kath. Egyházi Közlöny (1890) és Irodalomtörténeti Közlemények (1891. Simai Kristóf pályája kezdetén).
Munkái:
1. Platon munkái. Kolozsvár, 1845. (Bevezetésekkel és jegyzetekkel.)
2. Buzgó óhajtás nemzeti hagyományaink, különösen a tájszó-gyűjtés ügyében. Pest, 1858. (Különnyomat a P. Naplóból.)
3. Nefelejts koszorú Dugonics András siremlékére. Szeged, 1859. (Karcsai G. névvel. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
4. Szeretet viszhangja Rohrer Antal szegedi gymnasiumi igazgató-tanár sirja fölött. U. ott, 1860. (C. B. G.-tól. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
5. A nemzet nagy halottja. (Széchenyi István.) U. ott, 1860. (Karcsai G. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
6. A nemzeti mivelődés alapja. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. névvel. Ism. Szépirodalmi Figyelőben Salamon F.)
7. Egy év előtt és most. (Széchenyi István kimultának évfordulóján. U. ott. 1861. Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
8. Emlékeztetés Dugonics András munkás pályájára. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. Különnyomat a Szegedi Hiradóból.)
9. Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött. U. ott, 1861. (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból. Ism. Korunk 1862.)
10. Igénytelen eszmék társadalmi ügyeink körül. U. ott, 1862. (Karcsanyéki G. Különny. a Szegedi Hiradóból.)
11. A szegedi iparoslegényegylet I. évi Értesítvénye. U. ott. 1862. (Különny. a Szegedi Hiradóból.)
12. A magyarországi kegyes tanítórend történetének tervrajza. Pest, 1871.
13. Jó tanácsok a nép szellemi s anyagi jóllétének előmozdítására. Közlik Székhalmi Szabó Mihály és E. A. G. Pest, 1872. (Szent-István-Társulat Házi Könyvtára V.)
14. A korszellem. C. B. Vácz, 1874. (Különny. a váczi gymnasium Értesítőjéből.)
15. Az idő intései. Bpest, 1874. (Elmélkedés társadalmi viszonyaink fölött, előadva a Szt-László-Társulat 1874. nov. 18. közgyűlésén.)
16. Epistola ad Polonos historiae et literaturae polonicae peritos. U. ott, 1877. (Kőnyomat. Felhivás a Konarski Szaniszló élettörténetére vonatkozó adatok végett.)
17. Kegyeletes emlékezés a kegyes tanítórend nehány áldott emlékű boldogultjára. U. ott, 1879. (Különny. a M. Államból.)
18. Révai Miklós élete I-IV. kötet. U. ott, 1881-89. (Különny. a Figyelőből. Ism. Religio 1881. 1886. M. Állam 1883. 304. sz. Századok 1886. Egyet. Philol. Közlöny 1891.)
19. Ányos Pál egyházi beszéde, melyet sz. Háromság ünnepén mondott 1783-ban Abán; az eredeti kéziratból átirva, sajtó alá rendezte és előszóval ellátva kiadta. U. ott, 1888.
Együtt szerkeszté az Alkalmi Köszöntések-et Etelközi A. névvel 1863-ban Szegeden és a Magyar Alföldi Képes Könyvtár I. és II. füzetét Szabó Mihály tanárral 1865-ben U. ott.
Kiadta: Egy gyászoló nemzet. Lengyelhon 1861. Montalembert után ford. Szabó Mihály, Szeged, 1863. és Három levelű gyógyító fű népünk életbajainak 3 főokozója ellen. Karcsai G. névvel. Pest, 1858. Ányos Pál kiadatlan elmélkedéseit az Egyházi Közlönyben (1889) és különnyomatban Bpesten.
Kéziratban: Révai Miklós élete V. kötet; Védirat Konarski Szaniszló mellett és mintegy száz piarista életrajza. Álnevei és jegyei az említetteken kivül: Árpádfi G., Füzesi, Edényi Márton, Etelközi A. G., Pusztaszeri J., Magánlaki A. G., Ürmös Dániel, Cs. B., K-i, K., 6+6. sat.
Arczképét kőre rajzolta Rohn, Rohrbach A. photographiája után 1860-ban Pesten és kiadták némely tanítványai.
Ferenczy és Dánielik, M. Irók I. II.
Petrik Könyvészete.
Váry Gellért, Huszonöt év a kegyes-rend irodalmi életéből. Vácz. 1877. 20. 25. 42. 55. l.
Figyelő XI. 1881. fénynyomatu arczk. (hol életrajza s czikkeinek teljes jegyzéke van.)
M. Akad. Értesitő 1886. (Tagajánlások.)
M. Tud. Akadémiai Almanach 1888. 248. 1889. 264. 1890. 267.