Csáky József (kőrösszeghi és adorjáni gróf),
belső titkos tanácsos, alkanczellár, Szepesmegye örökös főispánja, előbbinek és Esterházy Bóra fia, szül. 1743. szept. 24. Pozsonyban; 1770-ben kamarás lett és a m. kir. helytartótanács tanácsosa. Mint kir. biztos működött az ország határainak Galiczia felől való meghatározásánál. Néhány évig Esztergommegye administratora volt, mely hivataláról 1783-ban lemondott. 1791-ben alkanczellár és belső titkos tanácsos lett; atyja halála után 1796. máj. 31. Szepesmegye főispáni méltóságát, 1799-ben a szent István-rend nagykeresztjét nyerte. Meghalt 1799. okt. 18. Bécsben.
Munkái:
1. Duplex allocutio occasione suae in suppremum comitatus Scepusiensis comitem inaugurationis die 31. Mai 1796. habita. Leutschoviae.
2. Sermo occasione restaurationis magistratus comitatus Scepusiensis 1. Junii 1796. habita, U. ott.
3. Oratio... dum Franc. comes Széchényi, Supr. comes I. comitatui Simighiensi auctoritate regia praeficeretur. Viennae, 1798. (Másokéval együtt.)
Epicedion exc. ac ill. dno Josepho e comitibus Csáky. Leutschoviae, 1800.
Molnár János, Magyar Könyv-Ház IX. 286.
Catalogus Bibl. Fr. C. Széchenyi II. 127. Suppl. I. 123.
Petrik, Bibliogr.