Csáky János (körösszegi és adorjáni gróf),
val. belső titkos tanácsos, Szepesmegye főispánja, gróf Csáky György tábornagy és Ebergényi Ilona fia; édes atyja ezredében volt kapitány, 1765. febr. 20-tól a szent korona őrző tisztje és tárnokmester, utóbb a 16 szepesi város visszaszerzésére 1772-ben kirendelt kir. biztos; szent István-rend vitéze s országbirája. Meghalt 1795. okt. 27. Pozsonyban, hol életének utolsó hónapjait nyugalomban töltötte.
Kézirati munkája latin beszéde, melyet mint kir. biztos a lublóiknak mondott: Allocutio ad Lubyovienses a. 1772. czímmel megvan a m. n. múzeumban.
Pressburger Zeitung 1765. 15. 26. sz.
Ung. Nachrichten 1787. 1. sz.
Magyar Könyv-Ház IX. 285.
Turul 1891. 37.