Csáky István (körösszeghi és adorjáni gróf),
tárnokmester, gr. Cs. István Erdély főtábornoka és Wesselényi Anna fia, szül. 1603. máj. 3. Regete-Ruszkán Abaujmegyében; atyja 1605-ben elhalálozván, anyja felügyelete alatt Sárosvárban és Adorjánban Biharmegyében magán nevelésben részesült; 1614-ben a r. kath. hitre tért. 1620-ban Bécsben tanult; 1623-ban már ismét otthon volt és mezei gazdálkodással foglalkozott. 1625. jún. végén nőül vette Forgách Zsigmnd nádor leányát Évát, kivel Erdélyben Nagy-Almás várában éltek. 1625. júl. Bethlen Gábor Erdély fejedelme Kolozsvármegye főispánjává nevezte ki. Brandenburgi Katalinnak főtámasza volt és 1630-ban mint trónkeresőt I. Rákóczy György kiüldözte Erdélyből. 1633. aug. 25. Szendrő vár (Borsodm.) kapitányságát és uradalmát szerezte meg a fiscustól; erdélyi jószágait is visszanyerte. 163?-ban grófi rangot nyert. 1638-ban Szepesvárát 123 helységgel együtt 85 ezer frtban kapta. Első neje (1639. ápr.) elhalálozván, 1640. jún. 3. Perényi György abauji főispán leányát Máriát vette második feleségűl, ki 1641. szept. 3. meghalt; harmadszor 1643. júl. 19. nősült, sombereki Erdélyi István özvegyével Mindszenti Katalinnal lépve házasságra. A Rákóczy-hadjárat alatt szerzett érdemeiért a király 1647-ben tárnokmesterré nevezte ki. Az 1649. pozsonyi országgyűléssen jelen volt és Bécsben is többször megfordult. Meghalt 1662. nov. 10. Szepesvárban.
Levelezését (1626-1661.) közli Deák Farkas, Gr. Csáky István életrajza cz. munkája mellett. A kassai levéltárban őrzött Zöld könyvbe (mely táblája szinéről birja nevét) a családfők a családi élet egyes mozzanatait jegyezték be; az első följegyző anyja Wesselényi Anna 1603-ban, a második gróf Cs. István volt, kinek bejegyzéseit szintén közli Deák Farkas említett munkájában; a harmadik följegyző ennek fia István, az országbiró, s igy tovább a XVIII. századi családfők.
Arczképe rézmetszetben a Widemann-féle gyűjteményben van.
Századok 1872. 518. 525. 622. 695. 1873. 142. 407. 443. 1875. 83. 1883.
Történelmi Tár 1878. 1883-85. 1887.
Deák Farkas, Egy magyar főúr a XVII. században. Gr. Csáky István életrajza. Bpest, 1883.
Turul 1891. 36.