jezsuita tanár, szül. 1651. okt. 4. Szombathelyt, Vasmegyében és 1668-ban lépett a rendbe, hol 1671-ben bölcselethallgató volt; később tanítással és hitszónoklatok tartásával foglalkozott, nevezetesen Nagyszombatban három évig a bölcseletet, egy évig a theologiát és 1676-ban Kassán a költészetet tanította. Bécsben a török ostrom alatt a Pázmány-intézetben tanított; onnét Trencsénbe ment rectornak, hol a szerzet növendékeinek mestere s egy ideig tartományfőnök is volt; azután ismét Bécsben lett rector, hol 1703. máj. 17. meghalt.
Munkái:
1. Heroa facinorum hebdomas. Tyrnaviae, 1676. (Hősköltemény, Névtelenül.)
2. Praxis fructuose meditandi religiosis potissimum tyronibus accomodata ex diversis collecta ascetis. Vindobonae, 1694. (Többször kiadatott és németre is lefordították.)
Horányi Memoria.
Katona, Historia Critica XXXIX. 776.
Fejér, Historia Academiae Scient. Pazmaniae. Budae, 1835. 35. l.
Stoeger, Scriptores 48. (születési évét hibásan teszi 1631-re.)
Szabó K., Régi M. Könyvtár II. 379. és 547.