Csák Alajos Czirjék (nagydaróczi),
a minorita-rendház főnöke s gymnasiumi igazgató, szül. 1855. decz. 28. Kun-Félegyházán elszegényedett nemes szülőktől; középiskolai tanulmányait Kis-Kun-Félegyházán, Szegeden és Egerben végezte. 1874-ben a minorita-rendbe lépett; a theologiát az egri lyceumban hallgatta, honnét 1877-ben Kézdi-Vásárhelyre küldetett, hol két évig tanított az algymnasiumban; 1879-től a nagybányai főgymnasiumban hét évig a magyar nyelvnek, természetrajznak és bölcseletnek volt tanára. 1886-ban a szilágy-somlyói algymnasiumhoz igazgatónak és a rend székháza főnökének neveztetett ki. A szilágy-somlyói ipariskolai bizottság elnöke s a dalkör alelnöke.
Társadalmi, nevelésügyi czikkeket, tárczákat és költeményeket irt 1880-tól a Nagybánya és Vidékébe, Szilágyba s a M. Államba; 1886-tól főmunkatársa s 1889 óta társszerkesztője a Szilágy-Somlyó cz. hetilapnak. Igazgatósága alatt irta meg a gymnasium történetét (a szilágy-somlyói algymn. Értesítője 1888-90.). Egyházi beszédei közül kiemelendő a Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király halálának háromszázados évfordulóján Szilágy-Somlyón 1886. decz. 12. mondott (a gymn. Értesítőjében 1887.) Szerkesztette a Nagybánya és Vidékét 1884. jan. 1-től 1886. aug. 12-ig; a szilágysomlyói algymn. Értesítőjét 1887 óta. Álnevei és jegyei: Justus, Kun Jenő, Rónavölgyi, Cs-á-k, és ++. (Nagybánya és Vidéke, M. Állam, Szilágy-Somlyó és Szilágy cz. lapokban 1880-90-ig.)
Önéletrajzi adatok.