bölcselettudor, főgymnasiumi igazgató, a m. tud. akadémia lev. tagja, C. Lajos m. kir. állami sóbánya-gondnok fia, szül. 1827. aug. 20. Szomolnokon Szepesmegyében; a gymnasiumot Eperjesen és Sátoralja-Ujhelyben, a bölcseleti akadémiát Kassán, a jogot Eperjesen, a bányászati s erdészeti akadémiát Selmeczen 1847-49-ig végezte; ezután a műegyetem hallgatója volt 1850-53-ig Bécsben, hol 1854. okt. 7. tanári vizsgát tett a mennyiségtan- és természettanból. 1853. okt. 12. a kassai főgymnasium helyettes, 1855. febr. 22. rendes tanárának neveztetett ki; 1858. okt. 11. a pesti most V. ker. kir. kath. főgymnasiumhoz helyeztetett át; 1866. szept. 19. helyettes és 1867. febr. 19. végleges igazgató lett ugyanott. A m. tudom. akadémia 1864. jan. 20. levelező tagjai közé választotta. 1868. máj. 2. a budapesti tud. egyetemen bölcseleti tudor lett. 1869. márcz. 8. a m. kir. honvédelmi és a m. kir. közoktatási miniszterium által az egy évi önkénytesi vizsgálati bizottság tagjává; 1869. jan. 9. a budapesti m. kir. tud. egyetemen a felsőbb természettan magántanárává; 1872. nov. 5. a m. kir. honvédelmi Ludovica-Académián a mennyiségtan tanárává, 1873. jun. 29. az országos közoktatási tanács tagjává s végül 1884. márcz. 12. a vallás- és közoktatási miniszterium által a haraszti áll. leányiskola gondnokságának tiszteletbeli elnökévé kineveztetett.
Mathematikai s természettani értekezései megjelentek a Kritikai Lapok (1862), M. Term. Közlöny (1862. Byrne kétrendszeres számolástana. (Dualarithmetic. 1865), a M. Tudom. Akad. Értes. Mathem. (1866), Term. Közlöny (1866), Ludovica Acad. Közlönye (1874: A légnek azon befolyásáról, melyet az a hajított sulyos testekre gyakorol) és a budapesti V. ker. kath. gymnasium Élrtesítőjében (1872: A regző és hullámzó mozgás elméletének alapvonalai alkalmazva a fénytanra).
Munkái:
1. Az elemző mértan alapvonalai sík alakzatokra alkalmazva. Pest, 1863.
2. Szögmértan és ennek alkalmazása a sík-, három- és sokszögmértanra. Elemző módszer szerint. U. ott, 1864.
3. Számtani példatár. I. füzet: Az egész számokkali műtétek. 2. füzet: A törtszámokkali műtétek. 3. füzet: Arányok és aránylatok. U. ott. 1865.
4. Az uj elemző mértan történeti fejlődése s alapvonalai, összefüggésben a Descartes-rendszerrel. U. ott, 1865. (Akad. Értes. Math. és Term. VI.)
5. Elemi síkmértan. U. ott, 1867. (Az elemi mennyiségtan rendszere középtanodai használatra II.)
6. Mértani példatár. Középtanodai használatra. U. ott, 1868. (Az elemi mennyiségtan rendszere III.)
7. Betűszámtani példatár. Középtanodai használatra. U. ott, 1868. (Az elemi mennyiségtan rendszere IV.)
8. A föld őstörténelme. I. füzet. U. ott, 1868. (Kovács Lajossal együtt. Több nem jelent meg. Közhasznú Könyvtár I.)
9. Földünk őstörténelme. A föld- és őslénytan népszerű előadásokban. Bpest, 1875.
10. A mennyiségtan alapelvei. Vezérfonal a m. kir. honv. Ludovica Académián tartandó előadásokhoz. U. ott, 1880.
11. Mennyiségtani gyakorlókönyv. A mennyiségtan alapelvei cz. munkához. U. ott, 1882.
Szerkesztette a Tanügyi Füzeteket 1867-ében Pesten és mint igazgató 1867 óta szerkeszti a budapesti kath. főgymnasium Értesítőjét.
Arczképét Faragó rajzolta kőre s a Pollák testvérek adták ki 1866-ban Budapesten.
Szinnyei Könyvészete és önéletrajzi adatok.