jogtudor, egyetemi ny. r. tanár, a m. tudom. akadémia lev. tagja, C. János, Amade grófok marczaltői uradalmának számtartója s Járányi Francziska fia, szül. 1846. febr. 10. Marczaltőn Veszprémmegyében. Családja a mult század első felében vándorolt be Milanóból és Nagyszombatban telepedett le. C. Győző iskoláit Pápán és Győrött a benczések gymnasiumában végezte; a jogot 1864-68-ig a budapesti egyetemen hallgatta s egy félévre Stein Lőrincz előadásaira Bécsbe ment. 1869-ben Horváth Boldizsár a budapesti itélő-táblához segédfogalmazónak, 1870-ben fogalmazónak nevezte ki, hol negyedfél évet szolgált. Ez idő alatt jogtudori s ügyvédi oklevelet nyert és magántanárá képesíttetett. 1870-ben négy havi szabadságot nyert, hogy az akkori miniszterelnök Andrássy Gyula gróf gyermekei mellett a betegeskedő nevelőt helyettesítse, mely időnek nagyobb részét a franczia-német háború miatt a királyi udvar közelébe rendelt gróf családjával Hetzendorfban töltötte. 1872-ben az újonnan alapított kolozsvári egyetem rendkivüli, 1874-ben pedig az alkotmányi és közigazgatási politika ny. rendes tanárává neveztetett ki. A m. tud. akadémia 1886. máj. 6. választotta lev. tagjává. 1888-ban a kolozsvári jog és államtud. kar képviselője volt a bolognai egyetem 800 éves jubilaeumán s 1889-ben a Párisban tartott nemzetközi szegényügyi congressuson. Az erdélyi m. közműv. egylet vál. tagja, az erdélyrészi nőiparegylet alelnöke, Kolozsvár törvényhatósági bizottságának tagja, az erdélyi róm. kath. statusgyűlés kolozsvári képviselője.
Jog- és államtudományi értekezései s birálatai a következő folyóiratokban és lapokban jelentek meg: Budapesti Szemle (1869. A municipalis rendszer jelen állása Európában. A Schwartner-dijat nyerte a bpesti egyetemen 1873. 1882.), Reform (1871), a Hoffmann Pál-féle Jog- és Államtud. Folyóirat (1871), Jogtud. Közlöny (1871-72. 1877. 1891.) Kelet (1872: Egyetemi beköszöntő-előadás), Erdélyi Múzeum (1873-1880: Az angolos irány politikai irodalmunkban); Pesti Napló (1874. 204. 215. sz.), Közigazgatási Lapok (1877: Centuria controrietum et dubjetatum, Az állító és tagadó illetőségi összeütközés, 1878: A rendi jogok némely maradványairól közigazgatási jogunkban, Adalék közigazgatási és fegyelmi praxisunkhoz); M. Igazságügy (1879-80. 1885: A jog és állambölcselet alaptanai, 1891: birálat Nagy Ernő Közjogáról); Századok (1880: A Vexatio dat intellectum cz. röpirat 1765-ből); M. Jogászgyűlés Évkönyve (VIII. 1882. IX. 1885); Kolozsvár (1888: Angol egyházi viszonyok); Az erdélyrészi háziipar-egylet kiadványa (Kolozsvár, 1890: A női keresetről.)
Munkái:
1. Szibill története. Regény. Feuillet után ford. Pest, 1868. (Kisfaludy-Társ. kiadványa.)
2. Néhány szó Grünwald Béla Közigazgatásunk és a szabadság cz. röpiratához. Bpest és Kolozsvár, 1870.
3. A közigazgatási biráskodás az alkotmányosság és egyéni joghoz való viszonyában. Bpest, 1877.
4. A közigazgatási enquète. U. ott, 1881. (Különnyomat a M. Igazságügyből.)
5. Ujkori alkotmányok. U. ott, 1884-88. Két kötet. (Ism. Jogtudom. Közlöny 1885. és Bud. Szemle LVIII. 1889.)
6. A 90-es évek reformeszméi és előzményeik. U. ott, 1885. (Olcsó Könyvtár 195.)
7. Jelentése a kolozsvári m. kir. F. J. egyetem jog- és államtud. karához a bolognai egyetem keletkezésének 1888. jún. 11. 12. és 13. tartott nyolczszázados emlékünnepéről. Kolozsvár, 1888.
8. Egyéni szabadság és parlamentarizmus Angliában. Bpest, 1888. (Akadémiai székfoglaló. Értek. a társad. tud. kör. IX. 8.)
9. A magyar jog hegemoniája. Arad, 1891. (Különny. az Aradi vértanúk Albumából.)
10. A közigazgatási javaslatról. Kolozsvár, 1891. (Ism. Erdélyi Múzeum Egyl. Kiadv. VIII.
M. Könyv-Szemle 1877. 129.
M. Könyvészet 1877. 1885. 1888.
M. Tud. Akadémiai Értesítő 1885-86. (Tagajánlások.)
Petrik Könyvészete.
Beöthy Zsolt, M. Szépprózai Elbeszélés II. és önéletrajzi adatok.