megyei árvaszéki jegyző és t. ülnök, szül. 1855. márcz. 20. Szeghalmon, n. e. görög kereskedő szülőktől; a gymnasiumot Szarvason és Budapesten a reformátusoknál, a jogot Nagyváradon és Bécsben végezte; egy éves önkénteskedés után 1879-ben letette a jog- és államtudományi vizsgálatokat; még azon év őszén Budapesten mint ügyvédjelölt működött; innét Szeghalomra ment birósági joggyakornoknak. 1883-ban a megye székhelyére Gyulára neveztetett ki közigazgatási gyakornokká; másfél év mulva megyei árvaszéki jegyzőnek választatott meg és 3 hó mulva Beliczey István főispán t. ülnökké nevezte ki. Később városi s megyei képviselő, olvasóköri elnök, tartalékos honvédtiszt és tűzoltó főparancsnok lett.
Mint egy éves önkéntes Bécsben elsajátította a német nyelvet s lefordította az Őrült grófnő cz. regényt; Nőemancipatió cz. vígjátéka 1883-ban került szinre; ír társadalmi s szépirodalmi czikkeket és a budapesti Magyar Hirlapnak kezdettől fogva (1891.) munkatársa.
Munkái:
1. Elbeszélések. B.-Gyula, 1886.
2. Községi rendőr. U. ott, 1888.
Alapította 1886-ban a Békés-Gyulai Hiradót, melyet három évig szerkesztett; a Békésvármegye Képes Naptárának II. évfolyamát (1892-re) szerkeszti.
M. Könyvészet 1886. és önéletrajzi adatok.